Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

ben kiadott könyve A nyugat-magyarországi felkelésről. A könyv voltaképpen emlékek és újságcikkek gyűjteménye. Szintén Missuray tollából származik a Tüzek a végeken. Selmectől Sopronig című összefoglalás, mely a bányászati és erdészeti főiskola történetét dolgozta fel 1918-tól 1921-ig.

10 Az emlékiratok között Fogarassy László publikálta Maderspach Viktor felkelőparancsnok visszaemlékezéseit. Ugyancsak a résztvevők élményét örökítik meg Héjjas Jenő (Héjjas Iván öccse) és Ádám T. István, Prónay Pál, és Zadravecz páter írásai. Memoárok sorát tartalmazza a Sopronvármegye című lap által a népszavazás tizedik évfordulója alkalmából megjelentetett Népszavazási Emlékalbum is. A visszaemlékezéseket természetesen szigorú forráskritikával szabad csak kezelnünk, hiszen a kölcsönös sérelmek, be nem gyógyult sebek a határ mindkét oldalán erősen szubjektív és egyoldalú interpretációkat eredményeztek. Az 1918-1921 közötti időszak eseményeinek első lejegyzései kevésbé a tudományos feltárás szándékának, sokkal inkább a közelmúlt szuggesztiójának hatására, mintegy élménybeszámolókként születtek. A kérdés osztrák forrásirodalmát a magyarhoz hasonló fenntartásokkal érdemes forgatnunk. Közvetlenül 1921 után a békeszerződések következményei és a soproni „népszavazási komédia" feldolgozásai - már csak az események óta eltelt időszak rövidsége miatt is - inkább a politikai vitairat és az irodalmi feldolgozások műfaji határán egyensúlyoztak. Ebben az időszakban az osztrák történelemszemlélet is hajlott a költői megfogalmazásokra. A „kötelező távolságtartás" hiányában akaratlanul is önvallomássá vált munkák azonban remek korrajzi dokumentumokként szolgálnak a mai utódok számára. A népszavazás és a nyugat-magyarországi felkelés osztrák historikusai (Viktor Miltschinsky,

11 illetve egy valóban irodalmi mű szerzője, Alfred Walheim) többé-kevésbé saját élményeiket rögzítették. Tették ezt annál is inkább, mivel szinte valamennyien az események személyes résztvevői voltak. Ok természetesen nem tudták levetkőzni egykori soproni mivoltukat, és őszinteségükben is túlzó, önigazoló és propagandisztikus műveket alkottak. Sommás megállapításaikkal egyébként már a korszakban meggyűlt a bécsi hivatalos körök baja, és igyekeztek némi önmérsékletre szorítani az elragadtatott szerzőket. (Azokat a műveket melyek egyértelműen propagandacélokat fogalmaztak meg, és elsősorban az erre létrehozott - főleg német befolyás alatt álló - szervezetek égisze alatt jelentek meg, itt most nem említjük külön.) A Burgenlandban, illetve Burgenlandról született korabeli művek az öndefiníció igényével születtek, felhasználva az osztrák identitáskeresés germanofil utalásait és gesztusait is. A korszakban született forrásirodalom használhatóbb darabjait jelentik Alfred Rausnitz: Die Gendarmerie im Burgenlande (Wien, 1925), illetve Rudolf Mlaker: Das Gefecht von Kirschlag (Burgenland IV; 1931. 218-224.) című alkotásai. A tudományos igényű feldolgozásokról általánosságban megállapíthatjuk, hogy az előző fejezetben vázolt, tágabb értelmezésű nyugat-magyarországi kérdés - vagyis a terület 1921 utáni helyzetével összefüggő problémák - vizsgálata eddig nem tartozott hazai történeti kutatás fő irányai közé. Az osztályalapú marxista történelemszemlélet számára Nyugat-Magyarország 1918 utáni történetének vizsgálata, a tőle elválaszthatatlan nacionalizmus, irredentizmus és nemzetiségi tematika miatt - hasonlóan a Trianon-problematikához - egy ideig szinte tabunak számított. Míg azonban a békeszerződés ügye a hetvenes évektől kezdett visszalopózni a történeti kutatás témakörei közé, az ahhoz képest jelentéktelennek számító nyugat-magyarországi kérdés sokáig éppen csak felbukkant az egyes feldolgozásokban. Jelentős áttörést jelentett a témánk nézőpontjából előzménynek tekinthető szakirodalom magyar nyelvű alapművei között Soós Katalin több előtanulmány után

12 1971-ben kiadott könyve.

13 Hasonló jelentőségűek 10 Missuray Krúg Lajos: Tüzek a végeken. Selmecbányától Sopronig. Sopron, 1930, s. n. 11 Miltschinsky, Viktor: Das Verbrechen von Odenburg. Wien, 1922, s.n. 12 A legjelentősebb és egyik legkorábbi ezek sorában: Soós Katalin: A nyugat-magyarországi kérdés (1918-1919). Budapest, 1962, Akadémiai Kiadó. 13 Soós Katalin: Burgenland az európai politikában 1918-1921. Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó.