Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
Amellett, hogy a népszavazás segítette a természetes asszimilációt, Sopronban és környékén erőteljes magyarosítás is folyt. 7 ' 3 A kisebbségvédelem ezért továbbra is fontos feladata maradt a városban élő német szellemi vezető rétegének. Az Oedenburger Zeitung 1932ben kinevezett főszerkesztője, az említett Török Árpád is érezhetően ebbe az irányba terelte a lap arculatát. A hatóságok ezt nap, mint nap tapasztalhatták. Figyelmeztetésül kétszer is pénzbírsággal sújtották az újság főszerkesztőjét. 774 A demográfiai mutatókból kiolvasható irányvonalak megnyugvást jelenthettek a Sopron magyarságáért aggódóknak. A város vezetése az 1930-as évtized közepén, a demográfiai mutatókat idézve büszkén bizonygatta a nemzeti eszme diadalát. Az 1920 és 1930 között eltelt tíz évben a német anyanyelvűek száma 16 911 főről, 14 912-re csökkent a városban. A magukat magyar anyanyelvűnek vallók száma ugyanakkor 17 166-ról 20 317-re emelkedett. 775 A varos magyar nemzetiségű lakosságnak száma tehát közel nyolc százalékkal (3 151 fővel) nőtt, a németek kb. 6,5 százalékos (1 199 fő) csökkenésével szemben. Egy 1936 végén tartott főispáni felügyeleti vizsgálat pedig megállapította, hogy a magyarság száma 25 000 főre, azaz 62,29 százalékra emelkedett, ami az 1930-as adatokhoz viszonyítva csaknem 6 százalékos növekedést jelentett. A német kisebbség száma ugyanakkor változatlanul mintegy 15 000 főt tett ki. Az etnikai kép módosulásához a magyarosodás mellett a városba költöző tisztviselői csoportok és jelentős számú nyugdíjas letelepedése járult hozzá. 776 A statisztikai adatokat azonban egyesek kétkedéssel fogadták. Bizalmas jelentések szerint a város lakossága az idetelepült köztisztviselői karon kívül idegen a magyar kultúrától, ráadásul a népszavazás idején az osztrák gazdasági válság elől ide húzódó német ajkú vállalkozó és gazdálkodó réteg azóta eltávolodott a magyarságtól. 777 Minden adminisztratív eszközt fel kellett tehát használni az etnikai arányok javítására. A hazafias törekvések szószólói sokszor maguk is nehezen tudtak különbséget tenni a német veszély elhárítása és a német népjogok korlátozása között. Sajnos sokszor előfordult, hogy emiatt a helyi németség jogos nemzetiségi követeléseiben is a pángermanizmus rémét vélték felfedezni. A jelenség persze nem volt sajátosan soproni, de a város földrajzi, illetve geopolitikai helyzetéből adódóan, a félelmek itt erősebben törtek a felszínre. A főiskola hallgatói például nyílt levélben követelték az Oedenburger Zeitung nevének Soproner Zeitungra történő „magyarosítását". 778 A kiadó válaszában azzal utasította el a főiskolások petícióját, hogy Sopronban nem szabad precedenst teremteni és ürügyet szolgáltatni arra, hogy a megszállt területeken [értsd: Burgenlandban - T. /.] a nemzetiségi jogokat tovább korlátozzák. A soproni hallgatók a kiadó érveit nem fogadták el, ami nem befolyásolta ugyan károsan a burgenlandi magyarság sorsát, messzemenően alkalmas volt viszont a magyarországi nemzetiségi elnyomó szándékok demonstrálására. Ezt a lehetőséget a Schulverein Südmark nem is hagyta kihasználatlanul, és lapjában a Grenzlandban szóvá tette az esetet. 779 773 Csaknem változatlan erővel folyt például a harmincas években a névmagyarosítás. Bár 1936 októberében Röder honvédelmi miniszter megszüntette a katonák és tisztek névmagyarosítási kötelezettségét, hatályon kívül helyezve Gömbös rendelkezését, továbbra is gyakran előfordultak a hadseregen belüli esetek. Ágfalván a leszerelt őrvezetőknek keUett aláírni olyan nyilatkozatot, melyről később derült ki, hogy a magyarosításról szól. A tisztek sokszor átkeresztelték katonáikat és adtak nekik magyar neveket. Amikor 1938-ban egy tucat honvéd tiltakozott a magyarosítás eUen, felszólították őket, hogy távozzanak Ausztriába, vagy Csehszlovákiába, mert akinek nincs magyar neve, annak keresnivalója sincs az országban. Spannenberger, 2002. 245-246. o. 774 Der Auslandeutsche, 1933. 124. o. 775 Thirring Gusztáv: Statisztikai adatok Sopron városáról. Különlenyomat Dr. Heimler Károly. Sopron topográfiája c. munkájából. Sopron, 1936. 5. o. 776 Sl, SVLt, IV. 1404. a, Biz. 28/1936. 777 A pénzügyminisztérium átirata a miniszterelnökségnek, bizalmas jelentés alapján, 1926. június 7. MOL, ME, K 28, 1924-M-3710. (fol. 193.) 778 Oed.Zt., 1936. április 5. 779 Grenzland, 1936. július - augusztus
