Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
Az intézmény hívei 1934-ben beadványban fordultak Thurner polgármesterhez, melyben kifejtették, hogy „...Sopronban nagyon kívánatos volna egy leventeotthon építése, hisz a város a nyugati végen áll, lakosai nyelvükben rokonok a szomszéd állammal, akik ugyan híresek lettek állampolgári hűségük miatt, de közismert, hogy ez a tény legfőképpen a városvezetőség érdeme. Mi lesz akkor, ha ebben a vezetőségben változás áll majd be? Annak, hogy a városban uralkodó szellem nem csap át más irányba, egyik hathatós biztosítéka a hazafias leventenevelés. ,y] 58 Sokan elégedetlenek voltak az ifjúság és a főiskola szellemiségével, és harsányan hirdették, hogyan kell azt tovább javítani. Egyesek azt követelték, hogy az intézmény latin és német nyelvű „szokáskeveréke" szűnjön meg. „A főiskola hagyományaiból ki kell gyomlálni minden idegenséget, és színtiszta magyarrá kell azokat átformálni...Szerte a világon faji és nemzeti megtisztulás zajlik - vélte a Soproni Hírlap egyik levelezője „...Nekünk sajnos több a tisztítani valónk és örömmel látjuk, hogy a faji eszme nálunk is diadalmasan tör előre. 159 A faji kérdésekre való utalás nem volt véletlen ebben a rövid írásban. Az 1932-1936 között működött miniszterelnök, Gömbös Gyula programjában az 1920-as években ugyanis kitüntetett helyet foglalt el a faji problematika. Az egyébként német ősökkel rendelkező Gömbös a magyarországi fajvédők vezéreként a magyar faj kulturális és gazdasági hegemóniáját kívánta érvényre juttatni. Igaz ugyan, hogy ennek során a zsidóság szerepének visszaszorítását tekintette fontosnak, nem pedig a nemzetiségekkel szembeni fellépést. Programjában az etnikai kérdéseket - származása miatt is - szinte kínosan igyekezett kerülni. A nemzetiségeket a „magyarországi" vagy „keresztény" faj részének tekintette, akik évszázados vérkeveredés révén váltak részévé a magyarságnak. Anélkül azonban, hogy ezt fennen hangoztatta volna, a nemzetiségeknek - közöttük a németeknek - a magyarságba való beolvadását tekintette végcélnak. 760 Jóllehet, miniszterelnökként — miután többször tett ígéretet korábbi politikája megváltoztatására — nem, vagy csak óvatosan hangoztatta fajvédő nézeteit, politikai gyakorlata azok megvalósítására irányuló szándékáról tanúskodott. 761 Amikor Gömbös 1934 nyarán Sopronban járt, már javában folyt a NEP égisze alatt zajló a társadalomszervező munka, mely a kormánypárton kívüli valamennyi politikai, kulturális és gazdasági szervezetre, így a magyarországi németek közösségeire is veszélyt jelentett. Ezekre a centralizált állam létrehozása jegyében beolvasztás vagy felszámolás várt. 762 Gömbös a városban 1934 júniusában kijelentette, nem ismer el más kisebbségi vezért, mint azt, akit a törvények erre jogosítanak, s ez nem más, mint a magyar miniszterelnök. 763 A Soproni Hírlap nagyjából helyesen értelmezte a kormányfő szavait, amikor úgy kommentálta azokat, hogy Gömbös a nemzeti egységet jött hirdetni a városba, éppen ezért nem ismer, nem akar ismerni nemzetiségi kérdést. A lakosság számarányának eloszlása miatt nemzetiségi probléma nem keletkezhet, s a nemzetiségi kérdés ellentétes a nemzeti egység gondolatával. 764 Az átalakuló politikai közegben a helyi társadalom, legalábbis annak véleményformáló része egyre határozottabban foglalt állást a német kérdésben. 1934-ben fokozott mértékben támadták a német kultúrát, a német nyelvű sajtót Sopronban. A MANSz 765 ügyvezető 758 Sopron Városi Testnevelési és Népgondozó Kirendeltség memoranduma Thurner Mihály polgármesterhez, 1934. június 14. Sl. SVLt 1404. a, Biz./1934. 759 SH., 1934. május 6. 760 Vonyó József: A magyarországi szélsőjobboldali csoportok és a kisebbségi kérdés a két világháború között. In Lengvári István — Vonyó József (szerk.): Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Pannónia Könyvek - Magyar Történelmi Társulat, h. és é. n. [Pécs, 2003]. 623-637. Vö. Vonyó 2001. 124-133. o. 761 Vonyó József: Utószó. In Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 712-714. 762 Vonyó 2001. 124-133. o. 763 SH., 1934. június 19. 764 SH, 1934. június 20. 765 Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége.
