Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN

alelnöke például tűrhetetlennek tartotta, hogy a magyar hatóságok milyen nagy elnézéssel viseltetnek a németség iránt, túlontúl nagy szabadságot adva nekik.

766 Néhány nappal később újabb olvasói levél tiltakozott az ellen, hogy a városban egyesek [természetesen a már említett Oedenburger Zeitung - T. L] hónapok óta német elnyomásról beszélhetnek. Abban a városban, ahol „büntetlenül lehet leírni, hogy Steinamanger, Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn és Wandorf. "

767 A nyílt levél szerzője szerint utóbbi településen Burgenland alapítása óta a lakosság 95%-a elfelejtette a magyar nyelvet, holott korábban mindenki tudott magyarul.

768 A tiltakozásnak nem csupán ez utóbbi megjegyzése szorult volna kiigazításra. Az inkriminált lap hasábjain sem találhatók német elnyomásról szóló cikkek, legfeljebb a nemzetiségi problémákról szóló általános írásokkal találkozhatunk. Török Árpád főszerkesztő kénytelen volt reagálni a támadásokra. Kijelentette: „a magyar közönséget a nemzetiséggel szemben nemcsak a németségnek és szóvivőinek esetlegesen méltatlan viselkedése ingerelheti fel, a magyarságot a németséggel szemben azáltal is fel lehet ingerelni, ha azt a hitet keltjük benne, hogy ez a németség méltatlanul vagy hazafiatlanul viselkedik."

769 Saját lapjában hozzátette azonban, hogy az újság igenis intenzíven fog foglakozni azokkal a németek és magyarok viszonyát érintő sorskérdésekkel, melyekkel korábban nem foglalkoztak kellő mértékben. A hírlapi csata záróakkordjaként a Soproni Hírlap azzal vádolta meg az Oedenburger Zeitungot, hogy Ausztria tőszomszédságában a magyar érdek és a hivatalos külpolitika ellenére a Hitler-féle német politikának tapossa az útját.

770 A helyi németekben sokan máris a német birodalom alattvalóit látták. Ennek a nézetnek alapot szolgáltattak olyan Ausztriában megjelenő írások is, melyek a Magyarországon maradt németség nemzetiszocializmus iránti általános elkötelezettsége miatt keseregtek. 1935 februárjában Kussbach Ferencnek, a Volksbildungsverein ügyvezető alelnökének kellett Hennet osztrák követhez fordulnia, hogy cáfolja a magyarországi németség politikai orientációiról elterjedt téves híreszteléseket. Kussbach szerint a Magyarországon élő németség már sok év óta baráti kapcsolatban áll a VDA-val, egyszersmind azonban nagy fontosságot tulajdonít ausztriai szervezeti kapcsolatainak is (elsősorban az Österreichische Verband für Volksdeutsche Auslandarbeit nevű organizációhoz fűződő kötelékek ápolásának).

771 Kussbach azt kérte Hennettől, hogy a magyarországi németek belpolitikai helyzetét rontó, ártalmas és hamis állítások közlésétől lehetőleg tartózkodjanak az osztrák sajtó munkatársai, mert ezekkel csak ürügyet adnak a szélsőségeseknek, hogy a németek helyzetét tovább nehezítsék.

772 A németségnek „nem is volt szükséges" azonosulni a Német Birodalomból érkező eszmékkel. Elegendő volt a puszta léte is ahhoz, hogy frusztrálja a helyi társadalmat és politikusokat. Nagy volt a nyugtalanság amiatt, hogy a város nemzetiségi összetétele önmagában ürügyet szolgáltat a hódító „germán óriásnak", hogy Sopront is bekebelezze. Emiatt nemcsak a németség kulturális és politikai tevékenységét próbálták kontroll alatt tartani, hanem igyekeztek a kisebbség fizikai jelenlétét és az erről árulkodó népmozgalmi adatokat is zárójelek közé szorítani. A félelem a legváltozatosabb óvintézkedésekre sarkallta a város vezetőit. 766 SH, 1934. április 25. 767 Szombathely, Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút és Bánfalva. 768 SH, 1934. áprüis 22. 769 SH., 1934. május 6. 770 SH., 1934. május 1. 771 A szervezet 1934 áprilisában alakult, hogy ellensúlyozza a náci befolyás alá került VDA és Deutscher Schulverein befolyását. Lásd Tilkovszky 1997. 212. o. 772 Követi jelentés, ÖstA, AdR, NPA, Kt. 19, 37/pol. 1935. Idézi: Tilkovszky 2002. 112. o.