Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

ismét felzavarta a magyar revízió megerősödése és az osztrák belpolitika válsága. A harmincas évek elején újra csend vette körül a kérdést, melyet csak a Német Birodalom felől érkező szirénhangok zavartak meg. A harmincas évek második felében a küszöbön álló, majd bekövetkező anschluss miatt ismét napirendre került Nyugat-Magyarország és Burgenland ügye. A súlyponteltolódások másik oka, hogy a kérdéssel kapcsolatos érzékenység területenként is eltérő volt. A dolgozat tulajdonképpen a téma négy vetületét igyekszik bemutatni: a nemzetközi és - azzal szorosan összekapcsolva - az országos politika mechanizmusait, valamint a problematika hatását a régió és Sopron belső fejlődésére. A három nyugat-magyarországi megye (Mosón, Sopron és Vas) alkotta köztes szint viszonylag kisebb súllyal jelenik meg a dolgozatban, hiszen annak politikatörténeti vonulata leginkább Sopron helyzetének vizsgálatát kívánta meg. A kérdés neuralgikus pontját ebben a tekintetben mindenképp ez a város jelentette, a legfeszültebb helyzet mindig a népszavazási terület, elsősorban a város kapcsán alakult ki. Itt, illetve e miatt csaptak fel legtöbbször az indulatok, fogalmazódott meg a legtöbb sérelem, született a legtöbb elképzelés. Sopront kiemelten kezelte mind az osztrák, mind a német külpolitika, szinte sajátjaként tekintett rá Burgenland tartományi vezetése, és természetesen idehaza is a Civitas Fidelissima vívta ki a legnagyobb figyelmet a politikai és közéletben. Mindezeken kívül a város két háború közötti története, koncentráltan sűríti magába a nyugat-magyarországi kérdés egész régiót érintő hatásait - politikai, gazdasági, nemzetiségi és egyéb téren egyaránt -, így némileg modellálja is a térség többi városának helyzetét. Bár ezek miatt Sopron belső viszonyainak ismertetésére nagyobb hangsúly került, a címben mégis ragaszkodtunk a nyugat-magyarországi jelző megtartásához, mert a tanulmányozott kérdések ebbe az összefüggésrendszerbe ágyazva jelentek meg. A tér- és időbeli hatások eltérő erőssége egyben kijelölte az egyes fejezetek terjedelmi határait is. Előzetesen leszögezhetjük: a sokszereplős, több dimenziós konfliktus az 1921-es soproni népszavazást követően már nem vezetett döntő és drámai fordulatokhoz, illetve összecsapásokhoz, a politikai feszültségek pedig a mindennapokban alig tükröződtek. A filmesztétika tudományából kölcsönzött „drámaiatlan, vagy láthatatlan dráma" keretein belül mégis érdekes tanulságokat rejt; „kapilláris mozgásaival" teszi érzékletesebbé a mélyben meghúzódó igazságokat, hozzájárulva ezzel a két háború közötti időszak történetének tökéletesebb megismeréséhez. 2. A történeti kutatás helyzete és eddigi eredményei A nyugat-magyarországi-burgenlandi kérdés történeti irodalmának áttekintése előtt érdemes röviden kitérni a források egyik rétegét képező, nyomtatásban megjelent korabeli művekre. A magyar forrásirodalom legmegbízhatóbb darabja a mindössze húsz példányban kiadott, térképekkel illusztrált Jelentés a soproni népszavazásról és az osztrák-magyar határ megállapításáról című titkos, hivatalos kiadvány, melynek szerzője Villani Frigyes. Összeállításában közreműködött Ullein-Reviczky Antal, Träger Ernő, Makay Gyula és Okolicsányi Károly.

8 A korszakban született memoárirodalom elsősorban a katonai felkelés és esetleg a népszavazás eseményeivel foglalkozik, így dolgozatunk szempontjából az előzmények sorában kell említenünk őket. A színvonalasabb munkák közé tartozik a Träger Ernő által írt összefoglalás a soproni népszavazásról.

9 A többi kortársi vallomás közül a legtöbbet forgatott mű, Missuray Krug Lajos 19358 Villani Frigyes: Jelentés a soproni népszavazásról és a magyar-osztrák határ megállapításáról. Szerk.: Träger Ernő, Makay Gyula, Ullein Antal, Okolicsányi Károly közreműködésével báró Villani Frigyes. Sopron, 1923, Székely és társa. 9 Träger Ernő: A soproni népszavazás. In Thirring Gusztáv (szerk.): Sopron, Civitas Fidelissima. Sopron, 1925, s. n., 75-93. o.