Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN

határszélén (pl. Levél községben) ugyanakkor a közelgő Németországhoz csatolás reményében az adófizetés beszüntetésére próbálták rávenni a lakosságot. Az izgatásnak lett is némi eredménye, sőt néhány renitens gazda ingóságait le is kellett foglalni felhalmozódott adóhátralékuk fejében.

736 Külföldi (elsősorban német) szervezetek hetilapok, újságok, brosúrák tömegeivel lepték el a Dunántúl határszéli településeit, munkájukba a helyi nagynémet mozgalmak tagjai is bekapcsolódtak (Kőszegen Bayer János nyugalmazott ezredes, Sopronban Martini Ferenc nevét említette bizalmas jelentés).

737 Több sajtótermék beszámolt róla, hogy a harmincas évek közepétől a határ mellett mind gyakoribbá váltak a magyarellenes megnyilvánulások, melyeket időnként kisebb csetepaték is kísértek.

738 Előfordult, hogy az országon belül Sopron - addig vitán felül álló - magyarságát is megkérdőjelezték.

739 Németország külpolitikai sikerei ugyanakkor a területi igazságtalanságok jóvátételének tanulságát is hordozták. 1935-től a Saar-vidéki népszavazás eredménye nyomán volt tapasztalható némi revíziós nyugtalanság Burgenland körül is. Erről Hennet osztrák követ is tájékoztatta kormányát, Bécsben azonban nem látták drámainak a helyzetet.

740 Az utca embere pedig alapvetően elutasító, de legalábbis gyanakvó volt a náci Németországgal szemben. A bizalmatlanságról a Harmadik Birodalom egyik hűséges alattvalója így tudósította országa hatóságait: „A német tornászválogatott magyarországi utazása a világbajnokság keretében, jó lehetőséget adott számomra szülővárosom Sopron (Burgenland) (sic!.) és Budapest meglátogatására. Rendkívül meglepő volt, hogy nemzetiszocialista államunkkal szemben Magyarországon beleértve a népi köröket is (Volkskreise) - nagyon kevés megértést tanúsítanak, sőt ellenségesen viszonyulnak hozzá. Született soproniként jól beszélek magyarul, így mindkét nyelven megnyilvánulhattam a nemzetiszocializmus érdekében, ezt azonban nem mindenhol fogadták barátságosan. Sajnos ott a sajtó többségében zsidó kézben van, illetőleg zsidó körök befolyása alatt áll. Emiatt Németországról rémmesék terjengnek, olyan hírek, melyek a rólunk alkotott képet inkább rontják, mint javítják. Magyarországon serény felvilágosító munkára van szükség, s e célra a sajtót kell felhasználni. Speciálisan Sopronban erre momentán kiváló lehetőség nyílna, mivel a befolyásos Oedenburger Zeitung kiadója és tulajdonosa (Röttig-Romwalter) épp meghalt, és jelenleg az újságot a nyomda bérlői jelentetik meg. Egyébként a többi magyar nyelvű újságban is befolyást lehetne szerezni. A nyomdákban tett látogatásom során ezt a benyomást szereztem. Hogy mondanivalóm milyen érdeklődésre tarthat számot a Külügyminisztériumban, nem tudom, de ha a tudósításom a legkisebb eredménnyel járna, már elértem a célomat. Heil Hitler!"

141 A Sopronvármegye című napilap 1936 első felében többször próbálta felhívni a társadalom és a hatóságok figyelmét a riasztó jelekre. A Parragi György szerkesztő által írt cikkek egyikének nyomán a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vizsgálatot is folytatott. Az írás a soproni egyetemen zajló ún. pángermán szervezkedésről szólt. A vizsgálat hivatalosan cáfolta, hogy az intézetbe érkező német diákok mögött alldeutsch szervezetek állnának.

742 Parragi azonban más bizonyítékokkal is tudott szolgálni pángermán törekvésekkel kapcsolatban. A lapban olyan kiadványról tett jelentést, amelynek térképvázlatain Sopront és a Dunántúl egy 736 Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispáni teendőkkel megbízott alispánjának válasza a miniszterelnökség kérdésére, 1932. december 6. MOL, ME, K 28, 1934 - C -888 737 Bizalmas jelentés. MOL, ME, K 28, 1934 - C - 15514 738 Magyarellenes propaganda Sopron utcáin. Idézi: Pernesz-Gecsényi (szerk.): 1982. 417. o. 739 Thurner belügyminiszteri vizsgálatot kért, mert Esztergomban azt terjesztették, hogy Sopron nyüas város, ahol a polgármester kitűzette a horogkeresztes zászlót a városházára. SI, SVLt, LV. 1404. a, Biz. 33/1939. 740 A követ egy magyarországi tanári segédkönyv Burgenlandot érintő kitételei miatt tett jelentést. ÖstA, AdR, NPA, Kt. 788, Liasse Ungarn l/l. Fol. 280. 741 Koloman Renczes, a Renczes Markgröningen (Württ.) Buchdrukerei & Verlag tulajdonosának levele a birodalmi külügyminiszterhez, 1934. június 8. PAAA, IL b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, K274714. 742 Hüler 1975. 178. o.