Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
részét Magyarországról leszakítva ábrázolták. Az említett füzet tematikájában megegyezik a korábban már említett Deutscher Schutzbund, illetve Deutscher Schulverein Südmark kiadványainak felépítésével. Az írásmű az Anschlusst kész tényként tálalja, a két csoportba (Deutsche Grenzland és Deutsche Sprachinseln) sorolt külföldi németség alkotóelemei között pedig ott találjuk a soproni, a mosoni, a vasi és a zalai németeket, akik egy kategóriát képeznek a határnémetségbe tartozó Elzász, Eupen, Malmédy, Schleswig, Dél-Tirol és Danzig lakosságával. A brosúra kiadója a Volksbund für das Deutschtum im Ausland volt. 743 A Sopronvármegye cikke további bizonyítékként a Tat című német folyóirat egy rövid mondatára is utal, mely szerint a német birodalom határainak egybe kell esnie a németség etnikai határvonalával. 744 Parragi leleplező cikkére egyébként a francia kormány félhivatalos lapja, a Temps és egyéb sajtóorgánumok is reagáltak. A Brassói Lapok - utalva a soproni újságra - arról írt, hogy a német propagandaminisztérium „Drang nach Osten" törekvései Ausztriát, majd Sopront, Nyugat-Magyarországot, Brassót és Bukarestet veszik célba. A cikk a „Drang" útját Berlintől a Boszporuszig írta le. 745 A kiadványok mögött álló népiségi szervezetek - köztük a VDA - azonban a valóságban útjában álltak a náci párt- és államgépezetnek, mely 1934 körül meg is kezdte a „konzervatív-reakciós" szervezetek beolvasztását, illetve felszámolását. Arról nem beszélve, hogy a külföldi németek ügyével állami szinten foglalkozó külügyminisztérium még óvatosabban közelített a problémához. 746 Ezért akkoriban inkább érzelmileg lehetett megalapozott az a veszélytudat és német nyomás, melyre hivatkozva a város vezetői igyekeztek elhárítani minden közelgő veszélyt. Ennek egyik megnyilvánulásaként 1936-ban a Sopronnal egybeépült, teljesen németek által lakott Sopronbánfalvának a várossal történő egyesülését akadályozták meg, nehogy az egyébként indokolt közigazgatási átszervezés rontsa Sopron demográfiai mutatószámait. 747 Ausztriától nem volt miért tartani, úgyhogy a javaslat elutasításának gondolata egyértelműen a „közeledő" Németországtól való félelem jegyében fogalmazódott meg. Hasonló oka lehetett annak a főispáni utasításnak, mely az országhatár mentén közszolgálatot teljesítők szűrését írta elő a polgármestereknek. A posztok betöltésénél csak nemzeti szempontból tökéletesen megbízható személyek jöhettek számításba. Kinevezésükkor ügyelni kellett szomszédos területekkel fennálló érdekkapcsolataikra. A kiválasztás során mellőzték azokat a kettős birtokosokat, akik a szomszédos államba rendszeresen átjárva bizalmas ügyeiket intézték az ottani hatóságoknál. Óvakodni kellett azoknak a szolgálatba állításától, akiknek hozzátartozóik éltek Ausztriában. Ezek esetleg retorzióknak lehettek kitéve, így magyarországi rokonaik kiszolgáltatottá váltak a külföldi hatóságokkal, vagy ottani hírszerző szervekkel szemben. 748 Az a tény, hogy hasonló intézkedésekre a területrendezések ideje óta nem kellett sort keríteni, arra enged következtetni, hogy az óvatosság előrelátásból eredt. Az óvintézkedések elrendelői Ausztria Harmadik Birodalom felé sodródását percipiálták. Az egyre élénkebbé váló propagandára Bécsben is felfigyeltek. A budapesti osztrák követség tájékoztatta kormányát a német törekvésekről. Információkat továbbítottak a Magyarországon működő német üzemekben folytatott agitációról, és figyelemmel kísérték az országba érkező propagandaanyagok tartalmát. Ezek a brosúrák joggal vívták ki az osztrák diplomaták figyelmét, mivel tartalmuk sokat elárult az Ausztriára vonatkozó német szándékokról is. Elénk érdeklődésre tarthattak számot e tekintetben a Deutsche Grenze in Not című kiadvány 743 p arra gi sajnos elfelejtette feltüntetni a kiadás évét, azt azonban megtudhatjuk, hogy a könyvecskét Lipcsében nyomták egy bizonyos Wagner u. B. Debes nyomdában. 744 SVM., 1936. március 12. 746 SVM., 1936. április 4. 746 Spannenberger 2003. 418-419. o. 747 Sl, SVLt, ÍV. 1404. a, Biz.4/1937. 748 Ostffy Lajos főispán levele Sopron város polgármesteréhez, 1936. ápr.30. Sl, SVLt, TV. 1404. a, Biz. 28/1936.
