Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN 1. Gazdasági és politikai válság az 1930-as években. Politikai megosztottság - Gazdasági kooperáció. A határ közelében akkumulálódó, kisebb-nagyobb hévvel zajló politikai csatározások mellett, az 1920-as évek második felében a térségi együttműködés egyetlen megbízható formájának a gazdasági kapcsolatok fokozatos kiépülése bizonyult. A régión belüli konfliktusok - mint láttuk - egyre kevésbé hatották át a kormányközi kapcsolatok légkörét, s mind Bécs, mind pedig Budapest szorgalmazta a feszültségek tompítását. A háború után a térségben kialakult helyzet, a helyi „kis hidegháború" a közvetlenül érintettek számára is kedvezőtlen volt. A politikai alapú autarkiás elzárkózás nem volt fenntartható, és az enyhülő légkör által nyitott térbe azonnal behatoltak a gazdasági racionalitás által életre hívott kapcsolatok. A határ mellett működő vállalatok, termelők, ott élő kettősbirtokosok, munkavállalók igényelték a kapcsolatok normalizálását, és valóban: az 1920-as évek híradásaiból egyre élénkebb és hatékonyabb határ menti kereskedelmi együttműködés képe bontakozik ki. Az első nagyobb volumenű gazdasági kapcsolatot a hatalmas méreteket öltött csempészkereskedelem jelentette. Ez azt bizonyítja, hogy az erőszakoltan szétszakított kommunikációs szálak spontán módon, ha kellett a törvény ereje ellenére is újjászövődtek. Nem sokkal a határrendezést követően, a magyar piacukat elveszítő osztrák vállalatok is újra megjelentek a térségben, hogy most már a határ magyar oldalán fektessék be tőkéjüket. 687 A nyugat-magyarországi térségben - főleg Kőszegen és Sopronban - létrejött új gazdasági ág, az idegenforgalom szintén élénk kapcsolatokat fejlesztett osztrák partnereivel. „Filléres vonatok" indultak Bécsbe, hogy a város és környéke közönségét, turistáit Magyarországra csalogassák. 688 A megindult folyamatot azonban megakasztotta az 1930-tól Magyarországon és Ausztriában is drámai módon jelentkező gazdasági krízis. Sopron nagy nehezen stabilizált gazdasági helyzete is újra megingott. Súlyos gazdasági és társadalmi válság árnyékát vetítették előre az 1930-ban és 1931-ben folytatott osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások. Az osztrák élelmiszervámok növekedése recesszióval fenyegette a soproni piac működését. Külön terhet jelentett a borra kirótt vámtételek növekedése. A bortermelők kétségbeejtő helyzetben találták magukat 689 A tervezett megállapodások azonban nemcsak a mezőgazdasági termelőket, hanem az ipari termelésben részt vevőket is sújtották. A Soproni Vasárugyár Rt. panaszáradattal fordult a polgármesterhez a kereskedelmi egyezmények tárgyában. A gyár vezetése kifogásolta, hogy a hazai sajtó egyáltalán nem tájékoztatott a tárgyalások részleteiről, és az első behatóbb jelentést a Bécsben megjelenő Die Börse című gazdasági 687 A Sopronban 1922-ben, 1923-ban, 1924-ben és később alapított textilgyárak mindegyike túlnyomórészt osztrák tőkeérdekeltségű volt. Lásd Környei 1997. 89. o. 688 Uo. 92. o. 689 Oed.Zt, 1930. április 12.
