Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

Magyar részről sem a Heinzenland, sem a Vier- és Dreiburgenland, illetve Burgenland terminust nem használták. Az 1919. január 29-én kiadott német autonómiatörvény német nyugat-magyarországi (Deutsch-Westungarn) autonóm terület létrehozásáról rendelkezett. Az elnevezésnek kevésbé volt szeparatisztikus üzenete, ugyanakkor kifejezte a német nyelvterület politikai önállóságát, a magyar államiság keretein belül. A végül Ausztriához került 4010 négyzetkilométernyi területre Magyarországon a későbbiekben az „egykori nyugat-magyarországi megyék" nyakatekert frazeológiáját alkalmazták, vagy változatlanul Nyugat-Magyarországnak titulálták a térség egészét. Különösen így volt ez, amikor magyar revindikációs törekvések kerültek terítékre. Szórványosan fordul csak elő a Burgenland név magyarítása „Várvidék" formában. Ez sem a tudományban, sem a közbeszédben nem vált elterjedtté. Érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországtól elcsatolt területek új, utódállami elnevezései közül, leginkább a „Burgenland" területnév honosodott meg idehaza. Ennek oka talán éppen az, hogy a térség - ellentétben Felső-Magyarországgal, a későbbi Felvidékkel, Erdéllyel, Vajdasággal stb. - soha nem alkotott jól elkülöníthető történeti egységet, ezért addig önálló elnevezéssel sem rendelkezett. A két terminológiát a fenti okok miatt, mi magunk is váltakozva használjuk, elsősorban attól függően, hogy a feldolgozásra szánt illetve idézett forrásrészletek mely kifejezést alkalmazták, melyik nézőpontból közelítettek a problémához. Ami a fogalmi problémán túl a „nyugat-magyarországi" kérdés tartalmi részét illeti, a hazai szakirodalom ezen általában a kettős monarchia szétesésétől, a soproni népszavazásig terjedő időszak diplomáciai, politika- és hadtörténeti eseményeit érti. A témával foglalkozó történészek figyelme természetesen kiterjedt a probléma gondolati előzményeinek feltárására, a térséggel kapcsolatos korábbi tervezetek és elképzelések bemutatására is. Sokkal kevesebb érdeklődés nyilvánult azonban meg az 1921-es népszavazást követő évek eseményei iránt. Ez érthetőnek is tűnik, hisz az osztrák-magyar határrendezés állta ki leginkább az idő próbáját valamennyi Párizsban megrajzolt határvonal közül. Megváltoztatására sem a második világháború előestéjén, sem az alatt, sem pedig utána nem került sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugat-magyarországi problémakör egyszer s mindenkorra megszűnt akkor, amikor 1922. január l-jén, az antant csapatok elvonultak a soproni Várkerület üzleteinek portáljai előtt, és átadták a város igazgatását a magyar hatóságoknak. Az érintett országok törvényhozásai által ratifikált okmányok azonban korántsem tettek pontot a térség sorsának alakulására. Mind Burgenland, mind Nyugat-Magyarország két háború közötti helyzetének alakulását kérdőjelek kísérték. A megoldatlan problémák folyamatos munkát adtak a később velük foglalkozó kutatóknak, és természetesen már a korszakban dilemmák elé állították a környék lakosságát, szervezeteit, elöljáróit, hatóságait és a kérdésben érintett országok - elsősorban Magyarország és Ausztria, idővel pedig Németország - kormányzati köreit. A Burgenlandra vonatkozó magyar revindikációs törekvésekkel egyidejűleg osztrák oldalon is igényt formáltak magyarországi területekre. Még Ausztria német megszállás alóli felszabadulása idején is újraéledtek olyan, ma már elfelejtett tervek, melyek gyújtópontjában az ún. Ostburgenland létrehozása állt. Utóbbi alatt Sopronnak és környékének osztrák igazgatás alá helyezését értették.

5 Mindellett ma is folynak még viták arról, vajon a Sopronban és környékén tartott népszavazás eredménye mennyire tükrözte a valóságos erőviszonyokat, a helyi társadalom érdektagoltságát. Az ehhez hasonló kérdésfelvetések azonban nem csak a szavazás ügyét érintik, hanem közvetve, 5 Lásd még: Andics, Hellmut: Das Burgenland im Kräftespiel seiner Nachbarn nach 1918. In Karner, Stefan (szerk.): Das Burgenland im Jahr 1945. Beiträge zur Landesausstellung 1985. Eisenstadt, 1985, Amt der Burgenländisches Landesregierung - Landesarvhiv - Landesbibliothek, 21. o.