Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

I. BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA

BEVEZETÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉS PROBLEMATIKÁJÁBA ÉS HISTORIOGRÁFIÁJÁBA 1. A Nyugat-Magyarország kontra Burgenland probléma fogalmi definíciója A Nyugat-Magyarország elnevezés - a Nyugat-Dunántúlhoz hasonlóan - a 19. század végéig pusztán földrajzi fogalomként jelölte Magyarország nyugati vármegyéit, illetve az Ausztriához kapcsolódó határterületet. Mivel a nyugat-magyarországi peremvidék demográfiailag, néprajzilag, sőt természetföldrajzilag is igen heterogén volt, használatosabbak voltak azonban azok az elnevezések (Szigetköz, Rábaköz, Fertőmellék, Alpokalja, Vulka völgye, Lajtaköz, Vasi hegyhát, Mura völgye, ül. Hanság, Fertő-vidék, Felső-Őrség stb.) pontosabban határolták körül a vidék egy-egy tájegységét.

1 A térség politikai egységként legfeljebb a honfoglalás utáni évtizedekben volt leírható a nyugati gyepűként, gyepűelveként. Ennek határait és kiterjedését azonban csupán virtuális értelemben kereshetjük, mert az koronként változott. A XX. század elején a terület Német-Ausztriához csatolásának hívei kezdték el használni, a térség német etnikai jeüegét jobban kifejező Német-Nyugatmagyarország (Deutschwest-ungarn) elnevezést. Osztrák körökben hamar igény támadt azonban arra, hogy a túlságosan körülményes, ületve a magyar áüamiságra erőteljesen utaló elnevezések helyett új, a nemzeti törekvéseket jobban kifejező kategóriát alkossanak. Ezzel a céUal kezdték alkalmazni a néprajzi szóhasználatból kölcsönvett Heinzenland (Heanzerei) fogalmát, mely kissé idealizáltan, némi folklorisztikus romantikával fűszerezve, de úgy tűnt alkalmas lesz a német népiség valamiféle politikai-földrajzi keretének meghatározására.

2 Rövidesen kiderült azonban, hogy a - ráadásul eredetileg csúfnévként használt - Heanzen kifejezés csak a kérdéses német nyelvterület egy részének megjelölésére alkalmas.

3 így került sor annak a teljesen új, és végül maradandónak bizonyult területnévnek a megalkotására, melynek mintájaként az erdélyi Siebenbürgen elnevezés szolgált. 1918-ban; az akkor még négy megyét átfogó térség számára területi autonómiát követelő programnyüatkozatok kezdték el használni a Vierburgenland kategóriát, mely később Pozsony megye kiesésével Dreiburgenlandra, azt követően pedig egyszerűen „Burgenlandra" változott.

4 E néven kezdték emlegetni az osztrák kormány hivatalos dokumentumaiban, így került be a Szövetségi Alkotmánytörvény szövegébe, majd ezt használták nemzetközi érintkezés során is. Egyesek a területrendezések után Magyarországon maradt, határ menti országrészt változatlanul Deutschwestungarnként emlegették, sőt teszik ezt néhol még ma is. 1 A területre vonatkozó tájbeosztások (KogutowitzManó, Cholnoky Jenő műveiben) emiatt szintén különböznek egymástól. Lásd Eger György: A burgenlandi magyarság rövid története. Budapest, 1991, Anonymus, 18-19. o. 2 Sinowatz, Fred: Zur Gesichte des Landesnamens. Burgenländisches Heimatblätter, 1961. 124. o. 3 Gerald Schlag: Aus Trümmern geboren...Burgenland 1918-1921. Eisenstadt, 2001, Burgenländisches Landesmuseum. /Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB) Band 106./ 164. o. 4 Utóbb többen is maguknak tulajdonították a névalkotást. Közéjük tartozott Alfred Walheim, későbbi tartományfőnök, aki egy költeményében szerepeltette a nevet. Szintén jogot formált rá egy bizonyos Gregor Meidlinger nevű illető, aki állítólag 1919. szeptember 6-án Renner kancellár előtt használta a kifejezést. Lásd Sinowatz 1961. 128. o.