Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
IV. A REGIONÁLIS HELYZET ALAKULÁSA A HÚSZAS ÉVEKBEN
hazafias, német>, illetve náciellenes nézeteket kezdtek képviselni. 1937. november 18-án a tűzharcos törvényjavaslat általános vitája során a város képviselője, Pinezich István is felszólalt a nyugat-magyarországi felkelők érdekében. Kifogásolta, hogy a javaslat és általában a közvélemény nem szentel figyelmet az 1921-es események résztvevőinek. A képviselő javasolta, hogy akik - a magyar kormány ellenkezése dacára is - önként vonultak fel a haza védelmében, essenek egyenlő elbírálás alá a tűzharcosokkal, de legalábbis a sebesültek, megrokkantak, illetve rokonaik részesüljenek megfelelő támogatásban. A többieknek emlékérem adományozását tartotta szükségesnek. (A kormány jelenlévő képviselője egyébként ellenzékieknek „kijáró" iróniával reagált a felszólalásra, különösen arra a részére, melyben a kormány 1921-es szerepét firtatta.) 539 A főiskolásoknak elsősorban a politikai hangulatkeltésben volt meghatározó szerepük. A kormánypárt a választások alkalmával igyekezett igénybe venni szolgáltatásaikat, először - mint láttuk - a baloldallal szemben, később a szélsőjobboldal mozgolódásainak ellensúlyozására. Tevékenységüket csapatokba szervezve, céltudatosan végezték, amiért meghatározott átalányban részesültek. 540 Bolemann Géza rektor a húszas években is azzal adott nyomatékot a főiskola követeléseinek, hogy az intézményre nem csupán kulturális, oktatási, hanem nemzetvédelmi szempontból is óriási szükség van. 541 A harmincas évek második felében a hazafias lózungok által befolyásolt ifjúság fontos bázisa lett a pángermán törekvések elleni küzdelemnek, s nagy szerepet játszott abban, hogy „Sopron, a nyugati végvárnak bevehetetlen sánca legyen, ahol diadalmasan leng a magyar igazság háromszínű lobogója"'. 542 A főiskolások nemzeti mozgalma azonban kétélű fegyverként működött, mert hazafias lelkesedésük nem pusztán a német nyomás elleni védekezésre volt alkalmas, hanem a helyi német anyanyelvű polgárság megsértésére és diszkriminálására is. 543 3.3. A német nemzetiséggel kapcsolatos álláspont a helyi politikában és közéletben. A németség helyzete és megítélése a népszavazást követően A „hűség", „becsület", „a magyar igazság győzelme" és ehhez hasonló vezérmotívumokkal operáló retorikai rendszer használói számára komoly problémát jelentett, vajon mit kezdjenek a város németnyelvű lakosságával, illetve annak egy részével. Sopront az 1910-es népszámlálás adatai alapján 44,2%-ban lakták magyarok és 51,1% ban németek. 1920-ban ugyanezek az arányok 48,8 % ületve 48 % körül alakultak. 544 539 SVM.,1937. november 18. 540 Ez például az 1939. évi képviselőválasztások idején 1 500 pengő juttatást jelentett egy 25 főből verbuválódott főiskolás csapatnak, ami nem elhanyagolható részét tette ki a MÉP 20 400 pengős választási kiadásainak. Lásd Költségvetési előirányzat a MÉP soproni irodájának előrelátható kiadásairól Sopron város egyéni kerületének választásával kapcsolatban, 1939. május 18. Sl, SVLt, reponenda 541 SH., 1928. október 14. 042 Ezt szem előtt tárva azt fejtegette a polgármester, hogy „...a német nationalizmus, Ausztria hegyláncain is átcsapó dübörgő zajával is bátrabban néznénk szembe, ha a jövendő harcokban főiskolások műszaki századai, tanáraik szakképzett vezetése alatt harcolnának, példát és tanítást adva az egyéb foglalkozásúaknak a gáztámadások és géptámadások elhárításában." Lásd Thurner polgármester Hóman Bálinthoz írott levele, a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola fenntartásának ügyében, 1933. július 5-én, Sl, SVLt, Kjkv, 7536/33kgy. 1933. I. sz. 543 A főiskolások mindemellett esetenként (néha a legalkalmatlanabb pillanatokban) kellemetlenségeket okoztak a kormánynak is. 1934-ben Leopold Hennet budapesti osztrák követ (1932. november-1936. február) panaszkodott a soproni erdészeti főiskola hallgatóinak felvonulásán történtek miatt. Az eseményen Ausztriára nézve sértő jelenetek játszódtak le (pl. a hallgatók az osztrák-magyar barátságot karikírozva Gömbös alakját is megszemélyesítették. A hatalmasnak ábrázolt miniszterelnök mellett egy térdnadrágot viselő, apró figurát lehetett látni, aki természetesen Dollfuss alakját volt hivatva szimbolizálni. Az egyetemért felelős miniszter kénytelen volt felhívni a rektort, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló megnyilvánulásoktól. Napi jelentés, 1934. július 3. MOL, KÜM, K 63, 169. 1934-20/7. 94. ill. a földmívelésügyi miniszter átirata a külügyminiszternek, 1934. július 19. MOL, KÜM, K 63, 169. 1934-20/7. 75. 544 A magyarországi németség 83%-a falun élt a két világháború között. Közülük kb. 40% a Bakony, Vértes, Pilis, Budai hegység által határolt területen, 35 % a délkelet Dunántúlon, és csak 11% a NyugatrDunántúlon. A városok közül viszont Sopronban volt a legmagasabb a németek aránya (a korszak végén 41, 6%). Kőszegen, 19, 8 %, Magyaróváron 14 % volt a német kisebbség számaránya.
