Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

irányban, értekezések, műfordítások készítése, szónoki előadások és ezek bírálata által; az önbizalom fokozása a szűkebb körben való fellépés által."

327 Az önképzőkör tagjai havi tagdíjat (tíz krajcár) fizettek a járatott folyóiratokra. A kör 1904-ben felvette a volt bencés tudós, Guzmics Izidor nevét. Az alsós osztályok (harmadikos és negyedikes) számára szavalókört létesítettek, mintegy előkészítőként az önképzőköri munkához, ez a kezdeményezés azonban elhalt. Az önképzőköri munka is hanyatlott, 1908-tól az igazgató hivatalosan is szüneteltette az önképzést. A világháború alatt újra rendesen működött a kör, de 1918-ra megint megszűnt, csak 1922-ben éledt újjá.

328 A főreáliskola keretein belül is volt lehetőség a tananyagon túli ismeretszerzésre. Ezt a célt szolgálta az 1871-ben alapított Ifjúsági Önképzőkör, a felsőbb évesek részére szervezett Francia Társalgókör, 1880tól a Német Társalgókör. Lehetőség nyílt a szó szoros értelmében vett gyakorlati tanulmányokra is, hiszen működött az iskolában nagy hírű vegytani, majd 1911-től fizikai és biológiai laboratórium is. Mégis az önképzőkör volt az, amely talán a leginkább megmozgatta a tanulóifjúságot.

329 A kör 1886. május 6-án, Berzsenyi Dániel halálának évfordulója alkalmából vette fel a Berzsenyi-kör nevet. Az 1877/78-as tanévben még egy, a körhöz kapcsolódó külön olvasókört is alakítottak a diákok, amely azonban hét évi fennállás után az iskolai teendők sokasága miatt feloszlott. Az önképzőkör tevékenyen részt vállalt az iskolai ünnepélyek rendezésében is, az iskolai énekkarral közösen.

330 Ami szervezeti felépítését illeti: a kör élén a vezetőtanár állt, mellette az ifjúsági elnök, a titkár, valamint jegyző, könyvtáros (az első világháború kitörésekor majdnem ezer kötete volt az önképzőkör saját könyvtárának), pénztáros és ellenőr voltak a tisztségviselők. A vezetőtanárt kezdetben a kör tagjai kérték fel, 1879-től az igazgató jelölte ki. Rendes tagok csak a hetedik és nyolcadik osztályosok lehettek, de már az ötödikesek és hatodikosok is bekapcsolódhattak a munkába szavaló tagként. A Laehne-intézetben 1890 körül alakult meg az Ifjúsági Kör, amely 1892-ben — a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint — már biztosan a Petőfi Kör nevet viselte. Az 1890/91. évi értesítőben jelent meg először az a később állandósuló fejezet, amely az önképzőkör éves munkájáról tudósított. Ezek az évente ismétlődő beszámolók szóltak az alakuló, záró, az évi rendes, és a díszgyűlésekről, a taglétszámról, az ifjúságikönyvtárállományánakgyarapodásáról.Felsorolták név szerint az évente újraválasztott tisztviselőket: volt főtitkár, titkár, főjegyző, aljegyző, főkönyvtáros, alkönyvtáros. A könyvtárat a tagsági díjból, a tagok és a tanárok adományaiból gyarapították. A kör munkáját a diákság által felkért tanár irányította. Az általában háromhetente tartott önképzőköri gyűlés mindig az előző alkalommal felvett jegyzőkönyv felolvasásával, esetleges kiegészítésével és elfogadásával kezdődött. Az általános, a tagdíjakra és a könyvtárra vonatkozó ügyek megtárgyalása után került sor a felolvasásokra és szavalatokra, melyeket kijelölt bírálók értékeltek. Az értékelés minden esetben bekerült a jegyzőkönyvbe, akkor is, ha a szavalatot gyengének minősítették, vagy éppenséggel el sem fogadták. Ezt követően az elnöklő tanár kijelölte az újabb szavalókat és a következő gyűlés menetrendjét.

331 A legfőbb hangsúlya szavalatokon, valamint a kör által kiírt pályázatokra érkező pályamunkákon volt: „főként a szavallatok s az esetleg beérkezett írásbeli munkák képezték a tárgysorozatot ...mivel az a tanintézetekben szükségképpen megvan, hogy a növendék a nap minden óráiban el van foglalva s igy kevés szabad idejét nem fordíthatja oly odaadással a kör ügyeire,nem is terjeszthettük ki munkásságunkat oly bő térre, mint a nyilvános gymnasiumok- és iskolákban fennálló „Önképző körök"...".

332 Az önképzőkör az iskolai ünnepségek megszervezésében is részt vett, az énekkarral közösen. Díszgyűlés keretében ünnepelték meg például október 6-át, március 15-ét, vagy Erzsébet királyné emlékünnepét november 19én, Erzsébet napkor, továbbá az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóját április 11-én.

333 Érdekes módon a leányiskolák értesítőiben nem bukkantam önképzőkörök nyomaira. Bár az iskolai ünnepségek szervezésében a növendékek itt is aktívan részt vettek, szavalással, felolvasással, iskolai színdarabokkal, a fiúiskolákban bevett önképzőkörök itt nem voltak, illetve relatíve későn, az 1920-as években alakultak meg. A Szent Orsolya Rend katolikus leánygimnáziumában 1920-ban alakult meg az önképzőkör, de tekintetbe kell vennünk, hogy itt csak az 1922/23-as tanévre vált teljes nyolcosztályúvá a leánygimnázium.

334 Az Isteni Megváltó Leányai Rend értesítője 1925-től említi az önképzőköröket.

335 3.3.1.2. Segély egyletek Kissé más jellegűek az iskolai segélyező egyesületek, amelyek általában egy-egy iskolához, vagy felekezethez kapcsolódóan kívántak a szegényebb sorsú diá-