Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

szerveztek meg: a műszaki előismeretek (mennyiségtan, ábrázoló mértan, vegytan, természettan, természetrajz), az idegen nyelvek (német, francia, horvát) és a humán tárgyak (magyar, történelem, földrajz) csoportokat. 1907/08-tól a katonai elméleti és gyakorlati kiképzés tárgyainak (szolgálati szabályok, gyakorlati kiképzés, vívás és torna) tantárgycsoportját is kialakították.

298 Egy több éves reformprogram keretében új tantervi utasításokkal közelítették a heti óraszámot a polgári iskolákéhoz, új tankönyveket adtak ki, szabadabbá tették az tanórákon kívüli szabadidő eltöltését, továbbképzési rendszert dolgoztak ki a tanárok számára.

299 Az 1911/12-es tanévben az évfolyamokat A és B párhuzamos osztályokra osztották, egy évvel később pedig a századbeosztás lépett az évfolyambeosztás helyére.

300 1917-től a diákok már a soproni iskolában is érettségizhettek, sőt a honvédelmi minisztérium kötelezővé tette számukra az érettségi vizsgát. A világháborúban az iskola tanári kara és a felsőbb éves növendékek is nagy számban részt vettek, az intézetben hosszabb ideig hadikórház működött. 1919 elején a Soproni Katonai Főreáliskola négyévfolyamossá bővült, és átvette a polgári fő reáliskolák tantervét. 1919ben a tanácsköztársaság időszakára esett a felvételi időszak, amikor nem került sor pályázati hirdetmény kiadására, ezért az adott évben nem is volt felvétel. 1920-ban a kőszegi alreáliskola harmadik évfolyamának egy osztályát is áthelyezték a soproni intézetbe. Az 1920/2l-es tanévtől kezdve a magasabb évfolyamokra felvételüket kérő diákok, amennyiben nem reáliskolából kérték átvételüket, a felvételi vizsga előtt különbözeti vizsga letételére is kötelezettek voltak. 1921 augusztusában a trianoni események miatt az iskolát ideiglenesen a Veszprémtől két kilométerre fekvő Jutásra költözették, ahonnan 1922 szeptemberében térhetett vissza Sopronba. Nem régi épületébe, hanem az átalakított hajdani Károly laktanya épületeibe (a mai József Attila lakótelep helyén).

301 1921-ben az iskola a XLIV tc. értelmében elveszítette katonai jellegét és m. kir. reáliskolai nevelőintézetként alreáliskolává minősítették vissza. 1922 nyarán az intézet teljes egészében a Vallás- és Közoktatási Minisztérium fennhatósága alá került.

302 A későbbi Rákóczi Ferenc M. Kir. Reáliskolai Nevelőintézet elnevezést az iskola 1922-ben vette fel. 3.2.7.3. Magánintézetek: A Csöndesés a Laehne-féle intézet Viszonylag kevés figyelmet szentelt a helytörténetírás a 19. század második felében virágkorukat élő, magánkézben lévő nevelőintézeteknek. Sopronban magániskolák egész sora alakult: többségük magánelemiként működött, vagy zene- és nyelvoktatással foglalkoztak. A nőnevelés terén tevékenykedő intézetekről már esett szó. Bár a fiúk számára a polgári társadalom igényeinek megfelelően több lehetőség kínálkozott (gimnáziumok, reáliskola), az ő képzésükre is szerveződtek nevelőintézetek. E magániskolák közül különösen kettő: a Csöndes-, valamint a Laehne-féle emelkedett ki. A Laehneféle nevelőintézet és gimnázium 1853 és 1918 között, Csöndes Ferenc iskolája pedig 1866 és 1893 között állt fenn. Mindkét,akkoriban kifejezetten modern nevelési elveket valló — ma úgy mondanánk: kísérleti — intézmény több évtizeden keresztül érdekes színfoltja volt Sopronnak. Megfelelő anyagi háttérrel, jól felkészült pedagógusokkal jelentős eredményeket értek el, méltán alapozva meg hírnevüket. Az alapítók, Csöndes Ferenc és Laehne Frigyes egyaránt pedagógusok voltak, akik egész életüket a magánintézeti nevelésről alkotott elképzeléseik megvalósításának szentelték, sőt a Laehne család esetében pedagógus családról beszélhetünk, hisz all gyermek közül többen is a tanári pályát választották élethivatásul. Az intézeti értesítőkben és tájékoztató kiadványokban mindketten több ízben ismertették tanintézetüket, bemutatva általános célkitűzéseiket, nevelési elveiket, oktatási módszereiket és eredményeiket. Természetesen vannak bizonyos eltérések a két elmélet között, főbb vonalakban azonban mégis megegyezik a két igazgató nevelésről alkotott felfogása. Elképzelésük szerint a megvalósítandó gyermekközpontú nevelés egyik lényeges vonása, hogy az intézet családias keretek között nemcsak a növendék szellemi, hanem vallási, erkölcsi és testi nevelésére is gondot fordít.

303 Ennek egyik eszköze az állandó felügyelet és erkölcsi irányítás, amely azonban nem lehet azonos a szüntelen dresszúrával. A gyermeket életkorának megfelelően kell kezelni és biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy képességeit az élet minden területén a lehető legnagyobb mértékbenkibontakoztathassa,ugyanakkortörekednikell az egyre nagyobb fokú önállóságra. 8-10 fős osztálylétszám mellett, jól felkészült pedagógusokkal és megfelelő technikai felszereltséggel, a diákok életkorát és teherbírását figyelembe vevő, szünetekkel, más jellegű tevékenységgel váltakozó tanórák, valamint elegendő szabadidő és játéklehetőség megadásával oda tudtak figyelni a növendékek egyéni ambícióira és azok fejlesztésére is. A gyakorlati nevelés elméleti hátterének