Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
36. kép - Laehne Frigyes magánintézet tulajdonos kidolgozásában az évek során összegyűlt tapasztalataikat is hasznosították. 3 " 4 Az intézetek fejlődésének útját jól példázza a Laehne-intézet szervezetének kiépülése: 1853-ban nyílt meg az elődnek tekinthető internátus. Hét év múlva már elemisták, reáliskolások és gimnazisták is diákjai voltak az intézetnek. Az elemi iskola tanulóit az intézetben oktatták, 3 " 5 a reáliskolások a városi evangélikus alreáliskolát látogatták, amelynek Laehne Frigyes volt az igazgatója. Velük együtt tanulták a közismereti tárgyakat a gimnazisták is, akik ezen felül az intézetben külön latin- és a görögórákra jártak. Az internátus 1856-ban 11 tanulóval költözött a Bécsi utca 21 -be. Az 1860/6l-es tanévtől kezdve, amikor Laehne lemondott reáliskolai állásáról, hogy idejét teljes egészében tanintézete fejlesztésének szentelhesse, már a reáltárgyakat is az intézetben oktatták. 1866-ban négy elemi, négy reáliskolai, és öt gimnáziumi osztályból állt az iskola. A gimnáziumi osztályok reálgimnáziumként is működtek, amennyiben a szülők a reáljellegű képzést is igényelték gyermekük számára. 3 " 6 Időközben az intézet épületét is bővítették, az 1874-ben kiadott értesítőfüzet szerint ebben az időben már állt mindhárom szárny, egy-egy emelettel. Az intézethez tartozó kertben a külön játéktér mellett télen korcsolyapályává alakítható lovasiskolát hoztak létre, a tornacsarnok mellé tekepályát építettek, a lugasokkal tarkított botanikus kertbe különleges növényeket telepítettek. 307 1876 jelentős dátum az iskola történetében: ekkor nyílt meg a reáliskolai és a gimnáziumi hatodik osztály. A reáliskola a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1875. szeptember l-jén kelt 17.813. számú leiratával, a gimnázium pedig az 1876. április 20-i 8670. számú leirattal kapta meg a nyilvánossági jogot, azaz államilag érvényes bizonyítványokat állíthatott ki. 308 A hatodik osztály elvégzése után a tanulóknak lehetőségük volt arra, hogy továbbra is az internátusban maradjanak, és kijáró növendékként a városi középiskolák felsőbb osztályait látogathassák. 309 Ugyanakkor a növekvő igényeknek megfelelően az intézet középiskolai osztályait is tovább bővítették. 1893/94-ben már volt hetedik osztályos növendéke is az iskolának, egy évre rá pedig megnyílt a nyolcadik osztály is. Az 1896/97-es tanévben az immár teljes, nyolcosztályú középiskola nyilvánossági jogot kapott, és az évvégén megtartották az első érettségi vizsgálatot is. 310 Az 190037. kép - Laehne-intézeti kirándulás 1911 as években Laehne Vilmos igazgatói működése alatt a főépületre ráhúztak egy második emeletet és a park létesítményeit is bővítették. 311 Az 1914/15-ös tanévtől kezdve az értesítőkben a lezajlott tanévről szóló beszámoló mindig az Intézetünk és a háború című fejezettel kezdődött. Az első világháború gyakorlatilag szétzilálta a nevelőintézetet. A tanári kar nagy részét, és a felsőbb osztályos növendékeket folyamatosan hívták be katonai szolgálatra. Laehne Vilmos igazgató halálával pedig 1918-ban végleg megszűnt a diákok körében városszerte csak„Léni"-ként ismert intézet. 312 Csöndes Ferenc 1867. január 14-én nyitotta meg iskoláját, amelyben egy fiúk és lányok számára felállított, a magyar nyelv tanítását célul tűző elemi tanfolyam és egy párhuzamos, csak fiúk számára létesített elemi tanoda működött. Az intézet számára Csöndes a Szentlélek utcában, Klausz Keresztély házában bérelt egy lakást, az akkori Heiliger Geist Gasse 349. szám
