Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

közéletben szükséges női kézimunkákban tovább képezni szándékoznak. Oktatást nyernek a fehérneműk és ruhák varrásában, a fehérhímzés, a mosás és vasalás különböző nemeiben. Ezenkívül tanulhatnak még: illemszabályokat, aesthetikát, egyszerű könyvvitelt, levelek és ügyiratok fogalmazását, irodalmi munkák megbirálását, paedagógiát, egészségtant, számtant és mértant."

247 Három szakcsoporttal működött a varró-, amely a hároméves iskola elvégzése után további szakosodásra adott lehetőséget műhímző és aranyhímző szakon. Az itt végzős tanulóknak nem volt szükségük az egyéves gyakorlati időre, a bizonyítvány megszerzése után azonnal jogot nyertek az önálló iparűzésre. Amennyiben folytatni akarták a tanulást, akár az Iparművészeti Iskolába is jelentkezhettek.

250 Hasonló női ipariskolát nyitott a Fürdőház utcai 24. kép - Növendékek fürdőszobája az orsolyiták zárdaiskolájában 25. kép - Természetrajzterem az orsolyiták zárdaiskolájában házi-, ipar- és műhímző iskola, melynek keretében az említett tanfolyamok anyagán kívül fehér- és aranyhímzéssel egyházi ruhák készítését is elsajátíthatták a tanítványok. Létezett még egy rajz- és festészeti tanfolyam is, amelynek 26 növendéke a szabadkézi rajzon kívül sokféle festészeti technikával is megismerkedett az aquarelltől az emailfestésig.

248 1912-ben a megyei címtárban az Orsolya-szüzek tan- és nevelőintézete címszó alatt egy varró és ismétlőiskola, valamint egy női ipariskola és továbbképző tanfolyam is szerepelt.

249 Az 1923-ban létrehozott szakiskolában a növendékek az első évben fehérneművarrást, a második évben felsőruhavarrást, az utolsó évben pedig műhímzést és divatáru készítést tanultak. A szakmai tárgyak mellett közismereti tárgyak is szerepeltek a tantervben. Polgárit vagy a gimnázium negyedik osztályát végzett, 14. életévüket betöltött leányokat vettek fel az iskolába, akik a három éves tanulmányi idő végeztével záróvizsgát tettek, és arról államilag elismert bizonyítványt is kaptak. A megszerzett bizonyítvánnyal aztán női szabóként, fehérnemű-varrónőként, divatáru-készítőként helyezkedhettek el, sőt egyévi szakmai gyakorlat megszerzése után iparigazolványt válthattak és saját üzletet is nyithattak a végzett növendékek. A tanítványok létszáma rövidesen 40-50 főre emelkedett, és 1927-ben megnyitottak egy negyedik osztályt is, rend- és iskolaházában az Isteni Megváltó Leányai Rend is 1923-ban, bár az első évben még csak a polgári leányiskolával kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamként indult az oktatás. Háromévfolyamos szakirányú nőipariskolává csak 1927-re fejlődött az intézmény.

251 1909-től jöttek létre a fiúkereskedelmi középiskolák szervezetének megfelelő női kereskedelmi iskolák. Az 1916. évi 86.100. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet engedélyezte a felsőkereskedelmi leányiskolák létrehozását, a felsőbb leányiskolákhoz kapcsolódva. 1919-ben vezették be a felsőkereskedelmi iskolákban a négyévfolyamos képzést, 1920-ban új tantervet adtak ki.

252 Érdekes módon, bár iskolái nagyságát, látogatottságát, sokszínűségét tekintve a Szent Orsolya Rend megelőzte az Isteni Megváltó Leányai Rendet, a női kereskedelmi oktatásban csak ez utóbbi vállalt részt. 1922-ben jött létre az Isteni Megváltó Leányai Négyévfolyamos Női Kereskedelmi Iskolája, a rend Fürdőház utcai iskolaházában.

253 A polgárit vagy a leányközépiskola alsó négy osztályát végzett leányok négy évig tanulhattak a kereskedelmi iskolában. Az első két év elvégzése után azok, akik nem kívántak továbbtanulni, végbizonyítványt kérhettek és képesítést nem igénylő, gyakorlati pályákon helyezkedhettek el. A felsőbb két osztályt elvégzők a negyedik osztály után érettségit tehettek és