Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

26. kép - Az Isteni Megváltó Leányai Rend zárdaiskolája és temploma a Flandorffer (ma Táncsics) és Fürdő (ma Ferenczy János) utca sarkán 1936 gazdasági akadémián, tanárképzőben vagy akár a közgazdasági egyetemen tanulhattak tovább. A közismereti tárgyak mellett kereskedelmi ismereteket, gyorsírást, gépírást, szépírást, könyvvitelt, jogi ismereteket, áruismeretet is tanultak a diákok.

254 3.2.6.1.3. A polgári leányiskolák A Szent Orsolya Rend polgári leányiskolája — bár a törvény már 1868-ban módot adott rá — csak az 1882/83-as tanévben nyitotta meg kapuit. Az addigi hatosztályos belső elemi iskola szervezetét alakították át oly módon, hogy az alsó négy osztály megmaradt elemiként, a felsőbb két osztály mellé pedig további két osztályt szervezve létrejött a négyosztályos polgári iskola. A külső elemi ezzel párhuzamosan megmaradt hatosztályosnak. A polgáriba a 9. évüket betöltött, az elemi négy osztályát sikeresen elvégzett leányokat vették fel. Az iskola az 1879. évi, polgári leányiskolák számára kiadott tanterv szerint működött.„A tanítási nyelv magyar és német, s ily módon a német ajkú leányok némi fáradság mellett könnyen elsajátíthatják a hazai nyelvet, s viszont a magyar ajkúak megtanulhatják a németet. [...] Évtizedek óta sok magyar szülő Vas, Somogy, Zala s más megyékből épen ezen okból küldöttek leányaikat a mi iskoláinkba, hogy itt a német nyelvet is megtanulhassák."

255 Az iskola már 1883-ban nyilvánossági jogot kapott. Az Isteni Megváltó Leányai Rend nyilvánossági joggal ellátott polgári leányiskolája 1896-ban nyílt meg. Nyilvánossági jogot még ebben az évben, az 53.840. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri leirattal kapott. Az 1900-ban felépült új rendi iskolaépületben négy tantermet mondhattak a magukénak.

256 A négy elemit végzett leányok további négy osztályban hittant, magyar és német nyelvet, számtant, mértant, történelmet, földrajzot, vegytant, természettant, egészségtant, háztartástant, éneket, szépírást és rajzot, valamint kézimunkát tanultak. 1907-től már testnevelésórákat is tartottak. Rendkívüli tárgyként választható volt a francia nyelv is. A növendékek év végén minden osztályban záróvizsgát tettek.

257 Az első világháború kitörésekor, amikor az intézet a 76. gyalogezrednek adott szállást, az összes polgári iskolai tanteremben a Vörös Kereszt kórháza kapott helyet. Ez idő alatt a polgári iskolában a taní27. kép - Az Isteni Megváltó Leányai Rend zárdaiskolájának kertje tás fél napos volt, és a tanítónőképző termeiben folyt. 1917-ben a kórház kiköltözésével a polgári iskolai tanítás is a szokott módon folyhatott tovább.

258 3.2.6.1.4. A magasabb szintű képzés letéteményese: a leánygimnázium A 19. század végére az orsolyita apácák az elemi iskolák mellett már számos szakképző iskolát tartottak fenn a polgári iskolától a tanítóképzőn át a háztartási, varró- és hímzőiskolákig. Az innen kikerülő szegényebb sorsú lányok olyan végzettséggel rendelkeztek, amely szükség esetén kenyérkereső foglalkozást is adott a kezükbe. A tehetősebb szülők részéről a századfordulón fogalmazódott meg az igény a gimnáziumi képzés kialakítása iránt. Az első leánygimnáziumi osztályt az 1907/08-as tanévben indították meg az orsolyiták, hét növendékkel.

259 Nyilvánossági jog hiányában a képzés csak magánjelleggel indulhatott meg. A diáklányoknak a katolikus gimnázium tanárai előtt