Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
A kezdetben német tannyelvű intézményben a horvát kisegítő nyelv mellett a magyart rendes tantárgyként tanulták a növendékek. Zalka püspök az iskola átvételekor megszüntette a horvát nyelvű tanítást, és a hetvenes években fokozatosan a magyar vált tannyelvé, a német nyelvet kisegítő nyelvként használták. 225 A képzési időt 1871-ben három, 1884-ben négy évre emelték. A tanítóképzőbe való jelentkezés előfeltétele volt a négy gimnáziumi vagy négy polgári osztály elvégzése. A tanulmányok befejeztével a növendékek képesítővizsgát tettek. 226 A katolikus tanítóképzőt 1894-ben összevonták a győri katolikus tanítóképző intézettel, és a Győrben felépült új iskolaépületben folytatta munkáját. Az új intézetet Dr. Zalka János megyéspüspök szentelte fel: „1868-tól fogva két háromosztályú kántortanítóképzőintézetet tartottam fönn, t.i. Győrben egyet, Sopronban szintén egyet. Most azonban a két intézetet egyesítettem. Hogy ugyanis a magas kormány óhajtásának megfeleljek, s a magyar nyelv tökéletes megtanulására alkalmat nyújtsak egy — de négyosztályú és gyakorlóiskolával ellátott — intézetet rendeztem be, és pedig Győrött." 227 3.2.6. A nőnevelés intézményei Az iskolahálózat bemutatásakor érdemes külön figyelmet fordítani a leánynevelésre. A 19. század első felében a nők számára az egyetlen szervezett iskolai képzést az elemi iskola elvégzése jelentette. Ha képezték is őket (és most ne a kiváltságos felső osztályok leányai mellett lévő külföldi nevelőnőkre, nevelőkre gondoljunk), a többnyire zárdaiskolában vagy magánintézetekben folyó leányoktatás elsődleges célja az volt, hogy a gondjaikra bízott lányokat a későbbi háziaszszonyi létre készítsék fel. 228 Ilyen intézet volt Sopronban Lenk Vilhelmina magániskolája az 1840-es években. 1855-ben nyílt meg a Várkerületen Gilek Jeanetta magániskolája, egy évvel később a Szent György utcában Bauer Alexandrina iskolája Pensionat und Mädchenschule néven. A párhuzamos Templom utcában 1857-től működött Konstantia von Herdliczka Mädchen Lehranstaltja. 229 Itt a háztartás vezetésének fortélyai mellett a középosztálybeli feleség és anya szerepére készítették elő a növendékeket, felvértezve őket az általános műveltséghez szükséges zenei, irodalmi és történelmi ismeretekkel. A megélhetést biztosító szakmák elsajátítására először a zárdaiskolákban nyílt lehetőség: a tanítónőképzőt, különféle varrótanfolyamot, esetleg kereskedelmi iskolát végzett leányok már létbiztonságot nyújtó, szakmát adó bizonyítvánnyal a kezükben léphettek ki az életbe. 3.2.6.1. Az egyházi leányiskolák: a Szent Orsolya Rend és az Isteni Megváltó Leányai Rend iskolái Hazánkban a 19. században összesen 16 női szerzetesrend foglalkozott leányneveléssel. 230 Sopronban az orsolyiták, és az Isteni Megváltó Leányai tartottak fenn leányiskolákat. A soproni orsolyita zárdát 1746. július 28-án kelt alapítólevelével állította fel Mária Terézia. Az első három nővér 1747. május 16-án érkezett meg a győri rendházból, a főnöknő Mater Stadler Ignácia lett. Az első zárdaépületet egy bécsi polgárasszony jóvoltából a mai Orsolya téren (a hajdani Sópiacon) bérelt ún. Schram-féle házban alakították ki. Még abban az évben megnyitották iskoláikat is: az úgynevezett külső elemi iskolát a városból bejáró növendékek számára szervezték.ingyenes oktatást kínálva a diákoknak, míg a belső elemi iskolába bentlakó, fizetős tanítványokat vettek fel. A két iskola a Schram-féle házban két tanteremben kezdte meg működését. 1752-ben a rend megvette a szomszédos házat, 1776-ban újabb házvétellel bővítették az intézetet. Az újabb bővítésekre — a zárda és az iskola gyarapodásával — a 19. század közepén került sor. A rend először a szomszédos Frieseféle házat vásárolta meg, majd hogy az újjépítés ideje alatt is zavartalanul folyhasson a tanítás, a Peregrin22. kép - Az orsolyiták temploma, zárdája és iskolaépülete a Fegyvertár utca felől