Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

téztetett a soproni evangélikus conventhez, hogy saját 2 osztályú alreáliskoláját szintén szűntesse meg".

160 1868. október l-jén megnyílhatott a felekezeti jelleg nélküli községi alreáliskola, egyelőre három osztállyal.

161 Városi szervezetek és magánszemélyek adományoztakkisebb-nagyobbösszegeketfelszerelésre.az intézet bővítésére. Bár a megnyitás kissé késett, mégis 157 tanuló iratkozott be már az első évben. Az 1869/ 70-es tanévben 207 tanulója volt az iskolának, ebből több, mint 100 elsős. Gondoskodni kellett tehát párhuzamos első osztály felállításáról, ugyanakkor a negyedikosztályt is beindították. A következő években nagy ütemben fejlődött az iskola.

162 Az 1871/72-es tanévben a hatodik osztály megszervezésével a főreáliskola teljessé vált. Még ebben az évben megindult — hat főreáliskolai tanár közreműködésével — a felnőttoktatás is: a felnőttek számára szervezett szaktanfolyamok nyomán jött létre az 1870-es években az ipari, majd kereskedelmi szakiskola.

163 A reáliskola fenntartása súlyos terheket rótt a városra. A városatyák 1873-tól pénzügyi gondjaikra hivatkozva többször kérelmezték az intézet államosítását. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1875. december 20-án leiratban értesítette Sopron városát, hogy a községi főreáliskolát 1876. január l-jétől állami kezelés alá veszi. Ez a 31.689. számú leirat a hozzácsatolt szerződéssel együtt a Soproni Állami Főreáliskola alapítólevelének tekinthető.

164 Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875. június 8-án a 12.383-as számú leiratában a főreáliskolákat kötelezően nyolcosztályossá bővítette és előírta, hogy „... a jövő tanévvel az érettségi vizsgálat a reáltanodákba is behozatik, olyformán, hogy a mondott tanévben a VII-ik, azután pedig a VIII-ik osztály végzettek lesznek kötelesek magukat annak alávetni."

165 A soproni főreáliskolában, miként az egész országban, az 1875/76-os tanévben tartottak először reáltanodái érettségi vizsgálatot. írásbeli volt magyar és német nyelvből, valamint mennyiségtanból. A későbbiek során az érettségi tárgyak köre a francia nyelvvel bővült. A szóbeli vizsga tárgyai voltak: a magyar és német nyelv, a történelem, mennyiségtan, természettan, vegytan, természetrajz és földrajz. Aki az érettségin nem felelt meg, annak a vizsgabizottság döntése szerint fél, vagy egész évet kellett ismételnie.

166 A reáltanítás körvonalai egyre inkább kirajzolódtak. A kezdeti bizonytalanságok, néha túlkapások után erős, a valós életben hasznosítható tudásanyagot nyújtó oktatás fejlődött ki az évek során. A reál tárgyak közé tartoztak: számtan, mennyiségtan, mértan és hozzá kapcsolódóan mértani rajz vagy ábrázoló mértan, géptan és rajz, építészettan, szabadkézi rajz, vegytan, természetrajz, természettan vagy fizika. Az oktatás színvonalát nagymértékben emelték a két felekezeti alreáliskola szertárainak egyesítésével létrehozott és folyamatosan bővített szertárak. A gyakorlati természettudományos képzésben kapott nagy szerepet a természettani, vegytani, természetrajzi, mértani, szabadkézi rajzi szertár, és a későbbiekben kialakult vegytani (majd fizikai és biológiai) laboratórium. A rajztanítás a főreáliskolában messze túlszárnyalta a kor hasonló jellegű iskoláinak színvonalát. Nem csoda, hisz az oktatásban olyan tanárok vettek részt, mint Häuser Károly (1870—1895) és Seemann Kálmán (1895—1923), akik maguk is művészi fokon rajzoltak és festőművészként is elismerést szereztek. Tanítványaik számos kiállításon szerepeltek rajzaikkal: 1879-ben a székesfehérvári rajzkiállításon elismerő oklevelet, 1885-ben a budapesti országos kiállításon ezüstérmet nyertek. Nagy nemzetközi kiállításokon is részt vettek a soproni diákok é s tanáraik rajzai, pl. 1900 ban Párizsban, 1908-ban Londonban.

167 A reáliskolában a kémia, akkori nevén vegytan, a kiemelt tárgyak közé tartozott. A színvonalas oktatást a Dr. Wallner Ignác által 1872 óta rendszeresített vegytani gyakorlatok is segítették. A vegytani laboratóriumban nemcsak az iskolai oktatás igényeit elégítették ki, hanem készítettek vegyelemzéseket az egészségügy, a rendőrség, a királyi büntetőtörvényszék számára is. Feladataik közt szerepeltek technikai elemzések, patokémikus elemzések, ásványok meghatározása és kútvíz elemzések. A város számára végzett mérésekben a tanulók is aktívan részt vettek. Havi 2 frt-ért rendelkezésükre álltak a vegyszerek, kutatási eredményeiket felhasználták a jelentésekben, értekezésekben. A tanulók itt szerzett kémiai tudását a külföldi műegyetemek is elismerték.

168 A humán tárgyak közé sorolható a történelem, a földrajz és a nyelvek, ez utóbbiak többségét rendkívüli tárgyként oktatták. A törzsanyagban a kötelező órák közt csak a magyar és a német nyelv szerepelt. A humán jellegű oktatás az állami tanterv bevezetésével nyert nagyobb teret, de ekkor is inkább az idegen nyelvekre helyezték a hangsúlyt. 1868-tól 1875-ig egy tárgy keretében tanították a történelmet és a földrajzot. A tananyagot reál oldalról közelítették meg. Mennyiségtani és természettani földrajzot oktattak, alkalmilag beszőtt történelmi adatokkal tarkítva az anyagot. Szigorúan megkövetelték a térképészeti ismeretek elsajátítását,