Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

akadálytalanul és sikeresen folytatják technikai tanulmányaikat, a gyakorlati életben pedig sokféle jövedelmező pályák állnak rendelkezésökre, ha a négy osztályt sikerrel befejezik."'

56 Laehne tervét nemcsak a konvent, hanem az Ipari és Kereskedelmi Kamara, sőt számos vagyonos polgár is támogatta, így 1857/58-as tanév folyamán megnyílhatott az evangélikus alreáliskola harmadik, maj d egy évre rá negyedik évfolyama is. Laehne 1860-ban távozott az iskolától, mert saját magánintézetének felvirágoztatására kívánta fordítani minden idejét. Az Evangélikus Konvent még ebben az évben újra kétosztályúvá tette a reáliskolát,Ulber Mátyás és Rösch Frigyes tanárokra bízva az oktatást. A visszafejlesztés odáig vezetett, hogy a következő években rohamosan csökkent a tanulólétszám.

157 A reáliskolák — különösen az evangélikus alreáliskola — elnéptelenedésének hatására, az Evangélikus Konvent felújította azt az 1843-as javaslatát, miszerint a város közpénzen tartson fenn egy közös, felekezeti jelleg nélküli, teljes hatosztályú alreáliskolát. lékét úgy véli méltóan dicsőíthetni, ha dicsőitett nevét e téren adja át a hálás utókornak. Mi végett elhatározza: hogy városunkban úgyis olly égető szükséggé vált főreáltanoda állítassák föl, hol minden valláskülönbség nélkül képeztetnekaz ifi ak, mely tanoda Széchenyi nagy nevét viselendi."

158 Az alreáliskolák összevonása és felekezeti jellegük megszüntetése azonban nem ment minden zökkenő nélkül. A győri tankerületi főigazgató 1863-ban Sopron Város Tanácsának küldött átiratából értesülünk arról, hogy az adott évben a katolikus alreáliskola tanárai iskolájukat háromosztályossá kívánták bővíteni és ez ügyben már a Helytartótanácshoz is folyamodtak. A főigazgató kérte a városi tanácsot, hogy „a tanügy érdekében már eddig is oly kitűnőleg tanúsított nagylelkűségénél fogva alreáltanodájának ügyét fölkarolni, s annak három osztályúvá leendő kiegészítése iránt kegyúri jogához képest intézkedni szíveskednék, annyival inkább, minthogy a jelenleg ott működő alreáltanárok fönebb érintett értekezletük alkalmával 16. kép - Tornacsarnok a Papréten Üdvözlet $qprctol$l Torna-csarnok (èpttlt i8(>7-) A két felekezeti iskola továbbra is működött (1868-ig, a főreáliskola megalapításáig), ugyanakkor a városi reáliskola ügye is egyre inkább előtérbe került. Az 1860-as évekbeli enyhülésnek, a felélénkülő nemzeti szellemnek köszönhetően az — Októberi Diploma alapján megválasztott — új városi képviselő testület 1861. május 14-én meghozta 1656. számú határozatát: „ hogy egy Széchenyi alapítvány alkottassék, melyből évenként egy reáltanodái növendék segélyeztetnék [...] és minthogy a halhtatlan hazafi különösen a gyakorlati államgazdászat és iparüzlet terén mind magaszto teremtő ereje, mind számtalan áldozatok árán szerezte babérait, a közgyűlés e nagy férfiú emkésznekajánlkozának benyújtott tantervök szerint egymás közt a terheket aképp megosztani, hogy csak egy kivált a természettudományok előadására képesített tanár alkalmazása szükségeltetnék".

159 A bővítés nem valósult meg, de a városi tanács 1868 augusztusában felkérte a tanügyi bizottmányt, hogy tegyen javaslatot a két felekezeti alreál összevonására és községi háromosztályos reáltanoda létrehozására. A tanodái bizottmány be is terjesztette tervezetét, amelynek nyomán a közgyűlés határozatot hozott, hogy „a város 1868 október 1-sejével egy új, 3 osztályos alreál iskolát állít fel s az általa eddig katholikus jelleggel fenntartott 2 osztályú alreáliskolát megszünteti. Egyúttal felszólítás in-