Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
dók 1526-os kiűzésük után a környező falvakban telepedtek le. A zsidók szabad királyi városokba való visszatérését csak 1840-ben engedélyezte törvénnyel az országgyűlés.) A két legjelentősebb felekezet — a római katolikus és az evangélikus — jól kiegyenlítette egymás hatását. Az ellenreformáció óta nagyjából azonos súllyal voltak jelen a városigazgatásban, és bár folyamatosan merültek fel a két hitközség között újabb és újabb érdekellentétek, párbeszéddel, reális kompromisszumokkal mindig sikerült megoldani a problémákat. A katolikus gyülekezet ügyeit a Katolikus Konvent, az evangélikusokét pedig az Evangélikus Konvent vitte. A konventek voltak a gyülekezetek A 19. század második felére és a 20. század elejére vonatkozóan a lakosság demográfiai szempontú megoszlásáról Thirring Gusztáv közölt táblázatokat Heimler Károly Sopron topográfiájáról írott művének egyik fejezeteként. 41 A részletes táblázatok az 1869 és 1930 közötti időszak változásairól tájékoztatnak, tízévenkénti idősorban. A lakosság számára, családi állapotára, honosságára, felekezeti hovatartozására, anyanyelvére, nyelvismeretére és foglalkozására vonatkozó részletes adatközlésből csak az etnikai-vallási megoszlásra legjellemzőbb adatokat emelem ki. A népességszám alakulása a dualizmus korában is dinamikus fejlődést mutat. 1869-től a századfordulóA lakosság száma 1869 1880 1890 1900 1910 1920 /. táblázat Polgári nép 21 108 23 222 27 213 30 628 31 597 33 306 A lakosság száma Sopronban Katonaság kb. 1000 1078 2330 2850 2335 1942 1869—1920 között 42 Összesen 22 108 24 300 29 543 33 478 33 932 35 248 Szülőhely 1869 1880 1890 1900 1910 1920 21a. táblázat Sopron város 13 213 14 018 15 922 17416 18515 A lakosság szülőhely szerinti Sopron vármegye 4751 6259 7305 7354 7392 megoszlása Sopronban Egyéb Magyarország 3076 4517 7581 6933 7144 1869—1920 között 45 Horvátország - Szlavónia 66 82 124 98 78 Magyarország összesen 21 106 24 876 30 932 31 792 33 129 Ausztria 1859 2151 2275 1938 1361 Egyéb külföld 224 167 165 186 785 Ismeretlen honosságú 33 19 106 16 Összesen 23 222 27213 33 478 33 932 35 248 Honosság 1869 1880 1890 1900 1910 1920 21b. táblázat Magyar 19 645 21 383 25 142 31 403 32 064 A lakosság honosság szerinti megKülföldi 1463 1839 2071 2075 1868 oszlása Sopronban 1869—1920 Összesen 21 108 23 222 27 213 33 478 33 932 között 46 A külföldiek közül osztrák 1382 1639 1947 1999 1777 A külföldiek közül német 54 136 74 40 39 világi „ügyintéző" szervei, a legfontosabb ügykörök elvégzésére különféle bizottságok alakultak: gazdasági és temetői, iskola-, szegény- és árvaügyi, pénzügyi és egyéb bizottságok gondoskodtak a szerteágazó egyházközségi munka megszervezéséről. 39 1830-ban 12 521 lakosa volt a városnak. Az 1850-es népszámlálás adatai szerint Sopron 16 726 lakosából 16 288 német, 488 magyar és 20 főt egyszerűen „szláv" megjelöléssel illettek. A népszámlálásról tudósító német nyelvű újság szerint a népszámlálás magyarországi összeíró ívein a „Nationalität" rubrika alatt sokkal inkább „nyelv" meghatározást kell érteni. 40 ig egyharmadával nőtt a soproniak száma. Feltűnő a katonaság viszonylag magas aránya a lakosság összlétszámához képest. A 19. század végén Sopron az egyik legnagyobb helyőrségi városa volt az OsztrákMagyar Monarchiának. A Habsburg család több férfitagja teljesített itt szolgálatot, többek között Ferenc Ferdinánd trónörökös is parancsnoka volt az 1890-es évek elején a soproni 9-es Nádasdy huszároknak. 43 Az 1900-as évek elejére már négy laktanyája és egy katonai középiskolája volt Sopronnak. Az 1870-es évektől 1918-ig volt a Kurucdombon a város tulajdonában a Szélmalom kaszárnya. A Nádasdy huszárok Baross
