Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

Sopron 5. kép - A Ferenc József laktanya épülete a mai Táncsics (volt Flandorffer) utcában utcai lovassági laktanyája, mely a vármegye tulajdonát képezte, 1881—82-ben épült. A Manninger úton (ma Bánfalvi út) két városi laktanya is állt: a Frigyes főhercegről nevezett tüzérségi laktanya 1897-ben, a József főherceg nevét viselő gyalogsági laktanya 1900ban épült. Szintén a város tulajdona volt a Flandorffer (mai Táncsics) utcában az 1889-ben épített Ferenc József gyalogsági laktanya. Az Alsólőverekben 1909-ben épült meg a mai József Attila lakótelep helyén az úgynevezett Károly-laktanya, amely a két világháború között a katonai reáliskolának adott otthont.

44 Szülőhely és honosság tekintetében a Sopron városi és vármegyei születésűek voltak többségben, egymáshoz viszonyított arányuk az évtizedek folyamán gyakorlatilag változatlan maradt. A külföldiek közül — a város földrajzi helyzetének is köszönhetően — az Ausztriában születettek és az osztrák honosságúak voltak jelen nagyobb számban. Több osztrák születésű, német ajkú, Sopronba elszármazott, itt letelepedett tanárt találunk közöttük. A vallásfelekezetekegymáshozviszonyított aránya sokat változott a 19. század eleji állapotokhoz képest. Létszámát tekintve továbbra is a római katolikus és az evangélikus gyülekezet tagjai alkották a legnépesebb felekezeteket. Ugyanakkor a római katolikusok számaránya már jóval nagyobb volt az evangélikusokéhoz képest, a korábbi durván 55—45%-os megoszlás a dualizmus éveire kétharmad-egyharmad arányban tolódott el a katolikusok javára. 1935-ben 15 római katolikus templom és kápolna, de csak egy evangélikus templom állt a városban.

48 Érdekes jelenség az izraelita és a református gyülekezet lassú, de biztos növekedése. Az izraeliták, akik 1840-től költözhettek vissza a városba, 1855-ben alapították meg hitközségüket. 1877-ben váltak külön az ortodoxok és a neológok. A neológ hitközség 1874-ben a Templom utcában, az ortodox 1891-ben a Papréten épített zsinagógát.

49 A reformátusok 1908-ban tartottak először istentiszteletet, első presbitériumuk 1913-ban alakult. Fiókegyházközségből 1918-ban lett önálló egyházközséggé a gyülekezet, templomukat 1926-ban kezdték építeni.

50 A lakosság anyanyelvét tekintve egészen a 19—20. század fordulójáig a németajkúak voltak egyértelmű többségben. A 20. század elejére a magyar és a németajkú lakosság száma kiegyenlítődött, sőt ha kicsivel is, de a magyarok kerültek többségbe. A harmadik legnépesebb nyelvi csoport a horvátoké. A város tágabb vonzáskörzetében — a mai Burgenland területén — sok volt a horvát „nyelvi sziget", ennek hatása a városi népesség anyanyelvi megoszlásában is tükröződött. A kiegyezés után, de főképp az 1880-as évektől zajló, a városi művelődéspolitika által is támogatott magyarosodás hatását jól érzékeltetik a nyelvismeretre vonatkozó adatok. Az iskolai magyar nyelvok-