Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
Iskola 1890/91 1900/01 1910/11 16, táblázat evangélikus gimnázium 357 452 341 A soproni gimnáziumok és katolikus gimnázium 289 2S1 302 a főreáliskola tanulóinak létszáma Laehne-féle gimnázium 42 64 107 1890/91-1910/11 főreáliskola 207 289 318 Összesen 895 1086 1068 megyeiek számát is. Az intézet még a következő megyékből fogadott rendszeresen tanulókat: Zala, Győr, Pozsony, Somogy, Mosón, Nyitra, Bihar. Előfordult még — bár kevesebbszer — Vas, Veszprém, Zemplén, Abaúj-Torna, Heves, Nógrád, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Szolnok, Hajdú, Csanád, Kolozs, KrassóSzörény, Fogaras, Alsófehér, Maros-Torda, Torontál, Pozsega, Baranya, Fejér és Komárom. Külön kategóriát alkotott Horvátország és Fiume valamint Alsó-Ausztria. A külföldet képviselte még Szilézia, Stájerország, Csehország, Szerbia. A főreáliskolának 1890/9l-ben 207, 1900/01-ben 289, 1910/1 l-ben 318 osztályvizsgálatot tett tanulója volt. A vallási hovatartozás tekintetében a felekezeti jelleg nélküli főreáliskolában a katolikusok voltak túlsúlyban, átlagosan 48%-os jelenléttel. Az evangélikusok számaránya tíz év alatt az összlétszámhoz képest csökkent, ha a százalékos megoszlást tekintjük, létszámuk gyakorlatilag nem változott (átlag 50 fő). Több mint kétszeresére emelkedett viszont az izraeliták száma, sőt a századfordulóra csak kevéssel — nem egészen 5 százaléknyi eltéréssel — maradtak el a katolikusok mögött. A német ajkú diákok aránya folyamatosan és radikálisan csökkent a vizsgált két évtized alatt, 56,5%-ról 34%-ra. Ezzel szemben a magyar anyanyelvűek száma durván két és félszeresére nőtt. A nyelvismeretet tekintve, a magyar több mint két évtizedes használatának köszönhetően az iskola gyakorlatilag valamennyi diákja tudott magyarul, és húsz év alatt hatszorosára emelkedett a kizárólag magyarul beszélő növendékek száma. A főreáliskola diákjainak több mint fele, 1910/11ben pedig már 75%-a Sopron várost jelölte meg állandó lakhelyéül. Körülbelül 20% Sopron vármegyei volt, a más megyéből érkezettek aránya folyamatosan csökkent. A külföldet Ausztria képviselte, átlagosan 4—5 tanulóval. A honossági táblázatok közül csak az 1910/11. évi értesítőben közölt mutatta be részletesebb felbontásban a főreáliskola növendékeinek származási helyét. Soproni az volt a tanulók zöme: 239 fő, Sopron vármegyéből pedig 50 fő érkezett. A környező megyékből Vasból, Mosonból és Zalából is jött néhány tanuló és képviseltette magát egy-egy diákkal Győr, Pozsony és Budapest városa, valamint Baranya, Brassó és Fejér vármegye is. Összegezve a fent részletezett statisztikai adatokat, véleményem szerint az alábbi következtetéseket lehet levonni a századfordulós soproni középiskolák diákságának összetételére nézve: 1. A tanulólétszámot 387 tekintve egyértelműen az 1900/01 -es tanéV j elenti a legnagyobb kiugrást, hisz a tíz évvel korábbi létszámhoz képest több mint kilencven fővel emelkedett a középiskolások száma. Az evangélikus líceum a katolikus gimnáziumét a századfordulóra jelentősen meghaladó tanulólétszáma — bár a városban és környékén a katolikus többség jellemző — azzal is magyarázható, hogy NyugatMagyarországon akkor ez az iskola volt az egyetlen jelentősebb evangélikus főgimnázium. Míg a katolikusok Sopron mellett Győrbe, Szombathelyre vagy Pozsonyba küldhették nyolcosztályos gimnáziumba fiaikat, addig az evangélikusok Sopronon kívül legközelebb Pozsonyban vagy Csurgón találhattak érettségit adó felekezeti gimnáziumot. (Felsőlövőn ekkor még csak hatosztályos — német tannyelvű — evangélikus gimnázium működött, csak az 1900/0l-es tanévre fejlesztették nyolcosztályúvá. 388 ) A főreáliskola tanulólétszámának emelkedése — húsz év alatt több mint harmadával nőtt a létszám — a reálirányú képzés növekvő népszerűségének is köszönhető. Az 1890-es években Pozsonyban, Győrben és Székesfehérváron volt állami főreáliskola.valamint Felsőlövőn protestáns (német tannyelvű), Sümegen pedig állami alreáliskola. Ez a helyzet az 1910-es évekre csak anynyiban változott, hogy Szombathelyen is nyílt főreáliskola, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a fő reáliskolák iránti igényeket a soproni főreál tágabb vonzáskörzetében teljesen kiszolgálja és elhódítsa a tradíciókkal rendelkező soproni iskolától a diákokat. 389 2. Mindhárom gimnáziumban és a főreáliskolában is emelkedő tendenciát mutat a Sopron városi, illetve Sopron vármegyei, ezen belül a magyar ajkú növendékek számának alakulása. A századfordulót követően egyre erőteljesebbé vált a környező megyékből Vas (magyar, német, horvát, szlovén lakosság), Zala (magyar, horvát, szlovén lakosság), Győr
