Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

Vallás 1890/91 1900/01 1910/11 12. táblázat evangélikus 11 (26,3%) 5 (7,8%) 12 (11,2%) A Laehne-féle gimnázium református ­5 (7,8%) 10 (9,3%) tanulóinak megoszlása vallás, katolikus 19 (45,2%) 37 (57,8%) 68 (63,5%) anyanyelv és nyelvismeret görög katolikus ­1 (1%) szerint 1890/91—1910/11 unitárius 2 (4,7%) J (1,6%) ­izraelita 10 (23,8%) 16 (25%) 16(15%) Nyelvismeret 1890/91 1900/01 1910/11 Csak magyarul tud 1 (2,4%) 13 (20,4%) 32 (30%) magyarul és németül 40 (95,2%) 42 (65,6%) 56 (52,3%) magyarul, németül és franciául ­3 (4,7%) 12 (11,2%) magyarul, németül és szlávul 1 (2,4%) 3 (4,7%) ­magyarul, németül és angolul -­­4 (3,7%) magyarul, németül és olaszul ­3 (4,6 %) 3 (2,8%) Honosság 1890/91 1900/01 1910/11 13. táblázat helybeli ­14 (21,9%) 29(27,1%) A Laehne-féle gimnázium megyebeli 6 (14,3%) 6 (9,4%) 9 (8,4%) tanulóinak megoszlása honosság más megyebeli 30 (71,4%) 37 (57,8%) 64 (59,8%) szerint 1890/91 — 1910/11 horvát és szalvón ­5 (7,8%) 3 (2,8%) külországi 6 (14,3%) 2 (3,1%) 2 (1,9%) Az iskolának 1892/93-ban 289, az 1900701-es tanév­ben 281,1910/1 l-ben 302 osztályvizsgálatot tett nyil­vános és magántanulója volt. A bencés gimnáziumban — értelemszerűen — a katolikusok abszolút számbeli fölénye volt jellemző, sokkal inkább, mint az evangélikusoké a líceum ese­tében. Itt nem észlelhető az arányingadozás a feleke­zetek között, mint ahogy az az evangélikus gimnázium két évtizedére jellemző. A katolikus diákok számará­nya stabilan 96% körül maradt, ahogy a tanulólétszám is viszonylag egyenletes volt. A más vallásúak közül legerősebben az izraelita diákok voltak jelen, átlago­san 2,5%-ban, míg az evangélikusok aránya 1%-nyi volt. Az 1910-es évekre evangélikus és református ta­nuló egyáltalán nem iratkozott be, viszont 1 illetve 3 fővel képviseltette magát a görög katolikus, illetve az unitárius felekezet. A magyar anyanyelvűek aránya itt is majdnem tíz százaléknyi emelkedést mutat a húsz év alatt, ami egyben a német anyanyelvűek jelenlétének szintén tíz százaléknyi csökkenését jelenti. A szlovák anyanyelvű diákok száma gyakorlatilag nem változott — évente egy-két fő — a horvát nemzetiségű tanulók számaránya azonban mintegy 2%-os emelkedést mutat. Ezt a válto­zást tükrözik vissza a nyelvismeretre vonatkozó adatok is, amelyek azonban csak a századfordulótól kezdve áll­nak rendelkezésre. A magyar anyanyelvűek arányának növekedése egyben a csak magyarul beszélő diákok számának növekedését is jelentette. Ugyanakkor — bár nem jelentős mértékben — csökkent a magyarul és né­metül egyaránt beszélő tanulók aránya. A magyarul és horvátul, illetve magyarul és szlovákul, esetleg magya­rul, németül és horvátul (tehát a környék három domi­náns nyelvén) beszélők aránya elenyészően csekély. Ami a katolikus gimnázium tanulóifjúságának ho­nosságát illeti, legnagyobbrészt csak az összefoglaló adatokra támaszkodhatunk. 386 E táblázatok szerint a helybeliek aránya mintegy 9%-kal nőtt, a Sopron vár­megyében lakók létszáma gyakorlatilag nem változott. Ugyanakkor a más megyebeliek száma erőteljesen csökkenő tendenciát mutat, a két évtized alatt több mint 10%-os a visszaszorulás. A külföldi tanulók je­lenléte itt sem számottevő. A más megyebeliek pontos hovatartozását illető­en csak az 1910/1 l-es tanévi értesítőben közölt, a tör­vényhatóság szerinti táblázatból következtethetünk, így Sopron város és Sopron vármegye mellett Vas, Zala és Mosón megyékből érkezett több tanuló, egy­két diák pedig Győr, Pozsony, Komárom, Veszprém, Mosón, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog és Bihar megyékből, továbbá Budapestről. A Laehne-féle nyil­vánossági joggal bíró gimnázium az 1890/9l-es tan­évben 42 tanulót fogadott, 1900/01-ben 64-et, 1910/ 11-ben pedig 107-et.

Next

/
Thumbnails
Contents