Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. NÉMETH ISTVÁN VÁROSOK, VÁROSPOLITIKA A 17. SZÁZAD ELEJI MAGYARORSZÁGON TENDENCIAKÉS KÖVETKEZMÉNYEIK A 17. század első negyede a Habsburg Monarchia, illetve egész Európa számára fordulópontot jelentett, és nem csupán a politikatörténet, hanem az államigazgatás vagy a rekatolizáció kérdéskörében is. Ezek a tényezők ugyanis (főként a közigazgatás és a rekatolizáció) maguk is szoros összefüggésben lévén, a várospolitika terén is számtalan fordulatot okoztak. Olyan változásokról van szó, amelyek végül meghatározták a 17. század egészének város- politikai vonulatát, éppen ezért tanulmányomban elsősorban ezekre a kérdésekre szeretném a fő figyelmet fordítani. A változások fő tárgyai a következők: a vallási viszonyok megváltozása, a városok financiális helyzetének romlása, ezzel összefüggésben az állami adóterhek növekedése, illetve a városi önkormányzatokba történő beavatkozás. E tényezők az állam számára egyre több területet hagytak arra, hogy a városi ügyekbe közvetlenebbül szóljon bele, így összességében előrevetítették a 17. század utolsó harmadának nagy várospolitikai fordulatát. A változások mögött az állam kezdődő központosuló tendenciái állnak. A kora újkor egyik alapvető jelensége volt az állam megerősödése, az államigazgatás hatáskörének kiterjesztése.1 Hátterében (részben) a kora újkori hadsereg finanszírozásának kérdései álltak, ami épp ekkor vált egyre sürgetőbbé. A 17. század első negyedében elkezdődött nagy európai háború megkövetelte, hogy az összes európai állam, amely részt vett az összecsapásban, koncentrált és állandó igazgatást építsen ki annak érdekében, hogy az állandóan fenntartott katonaságot el lehessen látni és finanszírozni. Az a hadigazgatási, külpolitikai és 1 Der Absolutismus — ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa (ca. 1550—1700). Hrsg.: Ronald G. Asch-Heinz Duchhardt. Köln—Weimar- Wien, 1996; Ronald G. Asch: Kriegsfinanzierung, Staatsbildung und ständische Ordnung im Westeuropa im 17. und 18. Jahrhundert. Historisches Zeitschrift 268. (1999) 635—671.; Nicholas lienshall: The Myth of Absolutismus. Change and Continuity in Early Modern European Monarchy. London, 1992; Gerd Heinrich: Staatsaufsicht und Stadtfreiheit in Brandenburg—Preußen unter dem Absolutismus (1660—1806). In: Die Städte Mitteleuropas im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg.: Rausch, Wilhelm.. Linz (Donau), 1981. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 5.) 155—172.; Alwin Hanschmidt Zur Armenpolizei und Armenversorgund in der Stadt Münster im 17. Jahrhundert. In: Städtisches Ge- sundheits- und Fürsorgewesen vor 1800. Hrsg.: Peter Johanek. (Städteforschung A 50). Köln, 2000. 225-241. 95
