Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

H. Németh István

pénzügyigazgatási gyakorlat, amit a Habsburg Monarchia az oszmán veszély miatt a 16. század közepétől kiépített, az európai államokban ekkor alakult ki. Az állam által fenntartott katonaság és államapparátus miatt azonban még inkább szükség volt azokra a pénzügyi intézkedésekre, amelyekkel az egyre nagyobb költségekkel járó háborúkat, illetve az emiatt mind kiépítettebb államigazgatást finanszírozni lehetett. A financiális terhek növekedését még nem ismerjük pontosan, de a katonai kiadásokra már készültek számítások. Eszerint a 17. század elsejétől a közepétől az előző korszak háromszorosára, a 18. század első harmadáig a költségek közel kilencszeresére nőttek!2 A gazdaságtörténet ezt a jelenséget a fiskális állam (Fiscal State) meghatározással fejezi ki, ami jól rámutat az okok és a megoldások közötti tisztán gazdasági, financiális viszonyra. Ezek a jelenségek hatottak az uralkodó fennhatósága alatt álló városokra is.3

A városok rendi alapokon álló önkormányzata e jelenségek következtében fontos változásokon ment keresztül. Miután a városok a rendi Európa szinte összes államában az uralkodótól sokkal inkább függő helyzetben voltak, mint a többi rend — ez talán abból fakadt, hogy rendiségük is később alakult ki —, ezért ezek az intézkedések eleinte őket érintették leginkább. A Német-római Birodalom tartományi városai kapcsán a szakirodalom a 17. századot tekintve kifejezetten azok állami bürokratizálásáról, a városok állami közigazgatásba történő betagozódásáról, kissé szélsőségesen fogalmazva, a városok „államosításáról” beszél. A Francia Királyság városaiban pedig a 17. századra a városi vezetők már leginkább az államigazgatás résztvevőiként, és nem a városok szabadon választott tisztségviselőiként jelentek meg. A lezajlott államigazgatási és várospolitikai változások következményeként tehát az addig zárt városi lét az 18. századra megszűnt, és helyét átadta a modern államba tagolt, ámde robbanásszerűen fejlődő városoknak.4 A

2 Michael Hochedlinger. „Onus militare“. Zum Problem der Kriegsfinanzierung in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie 1500—1750. In: Kriegführung und Staatsfinanzen: die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreissigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hrsg.: Peter Rauscher. Münster, 2010. 81-136.

3 The rise of the fiscal state in Europe c. 1200—1815, 1. pubi. Ed.: Richard Bonney. Oxford, 1999\’t Hart, Marjolein C.\ The making of a bourgeois state. War, politics and finance during the Dutch revolt. Manchester, 1993; O’ Brien, Patrick K—Hunt, Philip A.-. The Rise of a Fiscal State in England, 1485—1815. Historical Research 66. (1993:160) 129—176.; La fiscalità nell’economia europea secc. XIII—XVIII: Atti della „Trentanovesima settimana di studi”, 22—26 aprile 2007. Ed.: Simonetta Cavaciocchi. Firenze, 2008.

4 Klaus Gerteis: Die deutschen Städte in der frühen Neuzeit. Zur Vorgeschichte der „bürgerlichen Welt”. Darmstadt, 1986. 73—80.; Nicolas Riigge: Im Dienst von Stadt und Staat. Der Rat der Stadt Herford und die preußische Zentralverwaltung im 18. Jahrhundert. Göttin96