Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)

Ez egy fontos terv és jó elgondolás volt, mert a 17. század első évtizedeiben még mindig kevés volt a tanult és képzett lelkipásztor. A volt ferences kolostor épületét jelölte ki az új iskola számára, amely már hosszabb ideje üresen állt. Thurzó Szaniszló néhány tucat diáknak főleg németországi egyetemeken fedezte a tanulmányait, de a fenti képzés szempontjából mindez nem volt elégséges. Tervéhez sikerült megnyerni Thurzó Györgyöt, a főurakat és a megyéket is, azonban részben pénzügyi nehézségek, részben a bekövetkező háborús idők megakadályozták a terv megvalósulását.18 Fennmaradt egy keltezetlen, Thurzó Szaniszló birtokain élő prédikátoroknak a hitéletet, a prédikátorok meghívását, illetve választását, valamint fizetését és kötelességeit szabályozó határozat, amely ugyancsak képet nyújt arról, mennyire fontos volt a főúr számára a vallás és annak terjesztése.19 Mindezek mellett Thurzó Szaniszló a tolerancia híve volt. Galgócon például két egyház működött — az evangélikus mellett a katolikus is. Állandó udvarát Semptén tartotta, ahová a legkiválóbb prédikátorokat hívta meg, istentiszteletet pedig rendesen magyar, német és szlovák nyelven tartottak, minthogy az evangélikusoknak három prédikátoruk is volt. Thurzó Szaniszló papjai sorából Melikius Sámuel gal- góci szlovák papot 1610-ben a zsolnai zsinaton szuperintendenssé választották. Farkashidán (Vlckovce) a főúr beleegyezésével újkeresztények telepedtek le, ők forgalmazták a malmot, gyümölcsös és zöldséges kertet alapítottak.

A kutatók szemében Thurzó Szaniszló mintabirtokos volt, gazdálkodásáról példásan vezettetett iratok állnak rendelkezésre.20 Rengeteg instrukció, levélben és külön leiratokban kiadott utasítások, jelentések tanúskodnak a gazdaság és a mindennapok problémáiról. A birtokok pontos számontartását bizonyítja az 1617-ben készült galgóci urbárium is, amely ritka alapossággal számol be e domíniumról.21 Thurzó Szaniszló azután, ahogy átvette a birtokot, fogadta Galgóc elöljáróit, megerősítette kiváltságaikat. A város és az egész uradalom viszonylag rossz állapotban volt, feldúlva, nagy részét a törökkel való hadakozások idején tűzvész pusztította el. Thurzó Szaniszló engedményekkel és juttatásokkal is segítette a házak újjáépítését, minthogy néhány faluban harmadára csökkent a jobbágyok száma. Azért, hogy birtokáról pontos képet kapjon, 1617-ben kivételes alapossággal összeíratta az egész uradalmat: az urbáriumba név szerint lettek bejegyezve a jobbágyok, zselléThurgó Sganisgló, a Magyar Királyság nádora (1622—1625)

18 Ila B.: A Thurzó levéltár i. m. 226.

19 Ila B.\ A Thurzó levéltár i. m. 305.

20 A Thurzó család gazdaságáról közelebbi adatokat lásd: Tünde Tengelová. Hospodárske po- mery na thurzovskych panstvách na prelome 16. a 17. storocia. In: Thurzovci a ich historicky vyznam. Ed.: Tünde Lengyelová. Bratislava, 2012. 119—134.

21 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL), Magyar Kamara Archívuma (= MKA), Urbana et Conscriptiones, Regestrata, Fase. 16. No. 1.

87