Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)
rek, szabadosok, családi állapotuk, gyermekeik száma - külön a fiúk és külön a lányok is, beírtak minden földet, irtványt, szőlőt és a réteket, a tenyésztett állatokat és azok számát is feltüntették. Ha valamelyik jobbágy kézművességgel is foglalkozott, az sem maradt figyelmen kívül. Galgócon ebben az időben hét céh működött, a helyi vásáron a nyugatra irányuló marhakereskedelem kb. 40%-át bonyolították le. Sajnos mindez a török portyázások miatt idővel elvesztette a vonzerejét és forgalma nagyon megcsappant. Úgy a gal- góci, mint a semptei, temetvényi és bajmóci uradalmakon, amelyeket Thurzó Szaniszló birtokolt, kiegyensúlyozott és - ha nem jött közbe valami katasztrófa - viszonylag jó körülmények között éltek a jobbágyok. Az urbárium bejegyzései szerint nem voltak különös terheik, viszont ha probléma adódott, a földesúr kedvezményeket adott, hogy javítson a helyzetükön. Az ös.z- szes uradalom nyereséges volt, a legnagyobb bevételek rendszerint a bor és sör árusításából folyt be. Összegezve Thurzó Szaniszló több mint száz falut és 38 mezővárost birtokolt, beleszámítva a szepesi uradalmakat is. Változás akkor következett be, amikor Thurzó Mihály, a család utolsó férfi sarja korai halálával a hatalmas politikai-anyagi örökség nagy részének továbbvivője ;iz az Esterházy Miklós lett, aki még 1622-ben alulmaradt a nádorválasztáson Thurzó Szaniszlóval szemben, de 1624-ben már György nádor fiatalon elhunyt fiának, Imrének az özvegyét, Nyáry Krisztinát vezette oltár elé, és azt követően mint nádor bekebelezte a Thurzó család majd minden birtokát.22 23 Lengyel Tünde Thurzó S^anis^ló magánélete és házassága 1598. március 5-én, Thurzó György ezt írta Pozsonyból ifjú feleségének, Czobor Erzsébetnek: „Ma leányt níyni mentünk vaia llléshágy uramval Tesstey pLiszthius] Jánoshosy bizony nem Didó, de ha úgy meg kedvelte Thurzó Staniselo, hogy ugyan el nem lehet nála nélkül, nem tudom, mit tarthatok immár ellent benne? Mint és hogy megyen végbe^ a^ dolog még bi^ontalan vagyok benne.<23 Thurzó György véleménye már csak azért is érdekes, mert nem sokkal előtte írt egy terjedelmes levelet Szaniszlónak, amelyben aprólékosan megmagyarázta neki, milyen kritériumok alapján válasszon magának menyasszonyt. A levél elején a tapasztalt, ekkor más másodszor nősült Thurzó György kifejtette véleményét, hogy nem lenne jó lengyel feleséget választani, mert a lengyel nemesség nem lojális a Habsburgokkal, és a leányaik nagyon költekezők, és más szokásaik 22 Páljfy G.\ Rod Thurzovcov i. m. 19. 23 Zichy Edmund-, Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez, Szent-Mihályi Czobor Erzsébethez. I. rész. Bp., 1876. 241—242. 88