Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)
nyéket, ezért Thurzó 1605. május 2-án inkább kinyittatta Galgóc kapuit Rhé- dey Ferenc hajdúkapitány előtt, mert úgy gondolta, így kevesebb kárt szenved, mint egy ostrom következtében. Ahogy a fennmaradt levéltári dokumentumok bizonyítják, Thurzó Szaniszlót a gondos földesurak sorába számíthatjuk. Thurzó Szaniszló mindent megtett, hogy az uradalom gyarapodjon. Támogatta a kézműveseket és céheik alapítását, a marhakereskedelmet, piacokat és vásárokat. Az ispotályt, amelyet még a középkorban, 1367-ben alapított Kont Miklós és Klára nevű felesége, Thurzóék hasonlóképpen támogatták. Állandó pénzösszeget juttatott annak és biztosította a szolgáltatásokat. Ugyanis a galgóci „Hospitale” zsellérvárosnegyed lakói az ispotálynak voltak kötelesek szolgálni. Egy ideig nyomda is működött a városban, folytatva így Bornemissza Péter semptei, valamint Huszár Gál komjáti nyomdájának hagyományát Thurzó Szaniszló könyvtáráról sajnos nincs semmi konkrét tudomásunk, de az ismert, hogy könyvek sorát ajánlották neki. Ezek legtöbbje azoknak a diákoknak a műve, akik a nádor segítségével tanultak egyetemeken és megjelent disputáikat, vagy irodalmi műveiket hálából a bőkezű mecénásnak ajánlották.13 Hogy a nádornak szándékában állt egy nagy könyvtárat alapítani — feltehetően a tervezett gimnázium számára — elsősorban az bizonyítja, hogy Abrahamides Izsák (1557—1621) halála után megbízta Turcsányi Jánost, készítse el a lelkész könyveinek a jegyzékét. Ugyanakkor megkérte az özvegyet is, hogy a könyvekből ne ajándékozzon el semmit, hanem engedje meg, hogy Spiegler Gáspár pozsonyi esperes és Turcsányi János prefektus azt leltározhassák az ő számára, mert szándékában áll egy nagy könyvtárat felállítani és e könyveket is e célra kívánja megszerezni.15 16 Thurzó Szaniszló tevékenysége az egyház szervezésében és a protestáns hit védelmében talán még kiemelkedőbb, mint a politikai életben vitt tevékenysége. Mint szepesi főispán, Thurzó Kristóf halála után folytatta a Sze- pesség egyházi szervezését, Nyitra vármegyei birtokain pedig fáradhatatlan volt az egyházak és iskolák felvirágoztatása terén. Nevéhez fűződik az a jelentős vállalkozás, amellyel Galgócon egy magasabb fokú tanintézetet akart alapítani.17 Nem csak egy általános műveltséget nyújtó iskoláról lett volna szó, hanem egy főiskola-jellegű, úgy nevezett „gymnasium illustre”-ról, amelyben német minta szerint elsősorban teológiát tanítottak volna, hogy ezáltal az országban a prédikátor képzést és pódást lehessen megvalósítani. "Lengyel Tünde 15 Helena Saktorová. Turzovské kniznice. Martín 2009. 152. 16 Ila Bálint A Thurzó levéltár egyháztörténeti iratai. In: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár, XV. Bp., 1935. 279. 17 Ila B.: A Thurzó levéltár i. m. 20. 86
