Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)

giák szerint 11 gyermeknek adtak életet, ezek közül hat megérte a felnőtt kort és családot is alapított. Thurzó Szaniszló gyermekkoráról — mint a legtöbb magyarországi arisztokrata gyermekkoráról — sajnos majdnem semmit sem tudunk. Bajmócon (Bojnice) született 1576. július 24-én, mint szüleinek első gyermeke. Öt még legalább három öccse követte — Miklós, Kristóf és Elek, és három húga volt, Magdolna, Mária Felicitas és Zsuzsanna.

Itáliai tanulmányait elvégezve hazatért, hogy apja halála után átvegye a családi birtokokat, amelyek körül viszont még elég sok gond és pereskedés volt. Mindezeket Thurzó Elek 1543. évi végrendelete váltotta ki, minthogy lányaira hagyta birtokainak nagy részét és csak a kisebb részét a férfirokonságra. Ez a hagyományozás az egyik félnek sem tetszett, így öt évtizeden keresztül folytak a huzavonák, pereskedések, míg végül is a helyzet a leányág utódainak kihalásával oldódott meg. Thurzó Szaniszló ezután megkapta a semptei (Sintava) és a galgóci (Hlohovec) uradalmakat, Miklós öccse a bajmócit, Kristóf pedig a szepesvárit (Spis). Feltehetőleg ez volt az oka annak, hogy bár Szaniszló volt a legidősebb fiú, ennek ellenére mégis öccse, III. Kristóf foglalta el a szepesi főispáni tisztet. Thurzó Kristóf 1614. évi halálával került bátyja, Szaniszló e főispáni hivatalba. Ekkor már Miidós öccse sem élt — ő 1609-ben hunyt el —, így az összes birtok tulajdonosa Thurzó Szaniszló lett.14 Az igazság az, hogy a hatalmas szepesvári uradalmat csak formálisan birtokolta, mert 1634-ig Thurzó Kristófné Erdődy Zsuzsanna azt özvegyi jogán használta. Az egész birtokkomplexum Szaniszló nádor 1625-ben bekövetkezett halála után gyermekeire szállt. Ifjabb Szaniszló apjuk akarata szerint kapta meg a rihnói (Richnava) és bajmóci uradalmakat, Mihály és Adám Semptét és Galgócot, valamint Éva Temetvényt (Tematín). Felesége, Liszthy Anna Rozina másodszor is férjhez ment, így ő a birtokokból nem részesült. De alig telt el két év és megint vagyonosztás volt: meghalt ifjabb Szaniszló és Éva is. így 1635-ig minden vagyont Mihály és Adám birtokolt, de abban az évben mind a ketten utódok nélkül elhaláloztak, így a hatalmas Thurzó birtokok a kamarára szálltak.

Thurzó Szaniszló 1595—1596 táján, alig 20 esztendős korában lépett a gazdálkodó földesúr szerepébe. A fiatalember nekilátott a gazdaság felméréséhez, de a birtokok még néhány évig nem tudtak teljes hasznot hozni. Uradalmait az 1598—1601 években többször is feldúlták a törökök, valamint megpróbálták bevenni a földesúr várát, Semptét is, de a jól megerősített vár a kisebb támadásnak ellen tudott állni. A környékbeli falvak és mezővárosok viszont jócskán lepusztultak. 1605-ben Bocskai hadai sarcolták meg a körThurgó S^anis^ló, a Magyar Királyság nádora (1622—1625)

14 Berlás^ Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. század első harmadában, különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. Bp., 1936. 8—9.

85