Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)
teljesíteni. További feladattal is megbízta: arra az esetre, ha II. Ferdinánd békét akarna kötni, a nádoron és már főurakon kívül Thurzó Imre és Sza- niszló lettek megbízva a tárgyalásokkal. E tárgyalások végül majd csak 1623 novemberében indultak meg, amikor Bethlen Gábor és a török szövetségesek hadai körülzárták Hodonínt. Az ott rekedt császári csapatok főparancsnoka, gróf Montenegro a tárgyalások megkezdését javasolta Ferdinándnak, és ekkor Thurzó Szaniszló már nádorként kötötte meg az egy évre szóló fegyverszünetet, amit Ferdinánd nem volt hajlandó megerősíteni. Mindez arra mutat, hogy nem csak megválasztása előtt, de utána is jeles érdemeket szerzett a hazának, és a Habsburg uralkodó ellen támadt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek. Érdemes viszont felidézni a neves történész, Komáromy András véleményét: „S%anis%/ó úr, mint ezt számtalanszor bebizonyította, a maga érdekeit mindenek felett valónak tartá és legörömestebb semlegességben maradt volna, s bár a viszonyok kényszerűsége folytán hódolt is Bethlennek, de annak személyét, a mint ez nádorrá választása után csakhamar kiderült, kevésre becsülte, rágalmazta, a hol csak szerét teheté. Annyi esze azonban még is volt e ravasz módfelett gőgös s a mellett, a mint általánosan tudva volt róla, ingatag jellemű, haszonleső főárnak, hogy sajátjólfelfogott érdekében nyíltan ne ellenkeznék a fejedelemmel. Midőn tehát látta, hogy semlegességét fenntartani jó szerével teljes lehetetlen, váraiba befogadta a Bethlen által rendelt őrséget, később pedig mikor a fejedelem hadi sikereiből ítélve, szolgálatai fejében még gazdag adományozásokra is kilátása nyílt, elvállalta a dunántúli hadak vezjrséget is s a fejedelem Érsekújvár parancsnokságát bízta reá. Énnek daczára azonban Bethlen mindig gyanakodott reá és folytonosan szemmel tartatá a fondorkodó urat, másfelől pedig ismervén a maga emberét, nem fukarkodott a fényes ígéretekben, hogy maradjon meg hűségében.”'12 Nagyon elítélő vélemény ez, de melyik 17. századi politikusnak nem lehet hasonló tetteket és gondolkodást felróni? Végül is, Thurzó Szaniszló is elsősorban birtokaira, családjára gondolt, amikor döntenie kellett: hagyja elpusztulni őket, vagy behódol, átáll a másik oldalra és majd megint visszatér? Lengyel Tünde Thurzó Szaniszló mint mecénás és gazdálkodó fóldesúr Thurzó Szaniszló a család úgynevezett szepességi ágából származott. Édesapja, a kamara elnök Thurzó II. Elek báró 1584 és 1594 között töltötte be Szepes vármegye főispáni tisztét.13 Feleségével, Zrínyi Borbálával a genealó12 Komáromy András. Sempte és Galgócz hadi felszerelése 1622-ben. Századok 23. (1889) 5. sz. 404. 13 Fallenbiichl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp., 1994. 99. 84
