Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)

Thurzó S%anis%ló ha%a iránti jeles érdemei Thurzó Szaniszló útját a magyarországi politikai elitbe semmi kivételes dolog előre nem jelezte, pályaíve egy átlagos karrierre mutatott. Bár a család az evangélikus hitet követte, Thurzó Szaniszló az 1591—1593 közötti években nem a német protestáns egyetemeken tanult, hanem Itáliában; megfordult Páduában, Bolognában és Sienában is. Hazatérte után a gazdálkodó főúr szerepét töltötte be, majd aktívan részt vett az ún. 15 éves háború harcaiban. 1601-ben lovaskapitányként feltehetően részt vett a Kanizsa és Székesfehér­vár körüli harcokban. O is azon főrendek közé tartozott, akik az 1605 júliu­sában ideiglenesen Bocskai István erdélyi fejedelem hűségére álltak. A Habs­burg uralkodó pártjára visszatérve, 1608-tól folyamatos résztvevője volt II. Mátyás magyar király uralkodása legjelesebb reprezentációs alkalmainak. 1608-ban ő volt az, aki az országzászlót vitte a királyi koronázáson, és étek­fogóként részt vett a lakomán. Ezt a feladatot 1613-ban is betöltötte a ki­rálynéi koronázáson. 1614-től Szepes vármegye főispánja lett, 1615-től az uralkodó (névleges) kamarása. A vezető magyar főnemesi elit tagjaként 1618. július 1-jén, II. Ferdinánd pozsonyi koronázásán is előkelő szerepet töltött be. Ekkor az eskükereszt hordozója volt és az egyik előmetélő a lakomán. Ugyanebben az évben királyi pohárnokmesteri méltóságot kapott. 1619-ben már Bethlen Gábor erdélyi fejedelem magyarországi híveinek legbelsőbb körében találjuk. Nevét Bethlen tanácsosaként, majd belső tanácsosaként említik. A májusi pozsonyi országgyűlésen Thurzó Imrével egyike volt azok­nak, akik megakadályozták Ferdinánd király leiratának jóváhagyását, amely­ben az uralkodó a cseh-morva lázadók ellen segélyt kért. Míg a katolikus főurak hajlamosak voltak ebbe beleegyezni, Thurzó Imre anyjának május 31- én így számolt be az eseményekről: „M pápás tanácsurak kófül némelyek máris segítséget ígértek ő felségének, de a mi vallásunkon valók nem, s amazok is nem mindnyá­jan, sőt akik ígérték is volt, látván, hogy a^ evangélikus urak ahho^ nem accedálnak, etj a cikkelyt hozzáadták: ha a% ország reá megyen“ .n Thurzó Szaniszló titkos tárgyalásokat folytatott Matthias Thurn gróffal, a Bécset ostromló cseh sereg fővezérével a magyar csapatok esetleges csatla­kozásáról. 1619—1621 között Bethlen Gábor Dunán inneni kerületi és „bá­nyavidéki” főkapitánya volt. Az esztendő végén részt vett a nikolsburgi béke­tárgyalásokban, majd röviddel azután nádorrá választották. Bethlen annyira bizalmas emberének tartotta, hogy neki adta azt a titkos parancsot, hogy Pázmányt, akit a rendek a besztercebányai országgyűlésen örökre száműze­tésre ítéltek, elfogassa és Kassára vitesse. Ezt Thurzó Szaniszló nem tudta 11 Thurzó S^anis^ló, a Magyar Királyság nádora (1622—1625) 11 Kubinyi M.: Bethlenfalvi i. m. 39. 83

Next

/
Thumbnails
Contents