Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)

Bár Thurzó Ferenc az ország pénzügyei felett őrködött, ami semmiképp sem jelentett kis feladatot, fia magasabb ambíciókat táplált. Sikeresen folytat­ta apja birtoképítését, de felemelkedésében azonban már más elemek is sze­repet játszottak. Thurzó György nem járt külföldi egyetemekre, műveltségét otthon szerezte, majd 11 évig szolgált Habsburg Ernő főherceg bécsi udvar­tartásában. Bőven kivette részét a katonáskodásból is a hosszú török hábo­rúban. Közben 1584-ben Árva vármegye főispánja, majd 1598-ban magyar királyi tanácsos lett. Karrierjét az udvari, katonai és politikai tevékenysége alapozta meg, aminek logikus következménye volt, hogy Thurzó György 32 évesen első főméltósági hivatalát, a magyar királyi pohárnokmesterséget is elnyerte. Innen azután néhány év alatt fokozatosan lépdelt előre, az étekfo­gómesteri címhez, valamint főkapitányi címet és tisztet is szerzett. De a rendkívül ambiciózus Thurzó ezzel nem elégedett meg, és még feljebb töre­kedett. Nem csupán névleges, hanem valódi országos főméltósági hivatalra vágyott. Ez váratott magára, de végül mégis beteljesedett: 1609 legvégén Thurzó György a régóta várt csúcsra ért: hét évre a Magyar Királyság leg­főbb rendi méltósága, nádora lett.8 Életének és karrierjének sikeres folytatá­sát fiában, Imrében szerette volna látni, ezért a fiú kiváló tanároknál tanult és megjárta a wittenbergi egyetemet is.9 10 A sors viszont máshogy döntött és a fiatalember nagyon korán, 21 éves korában a nikolsburgi béketárgyalások közepette váradanul elhunyt. Helyét a tárgyalásokon távolabbi rokona, a már idősebb és szintén Bethlen-párti Thurzó III. Szaniszló vette át, akit a rákö­vetkező évben a magyarországi rendek és az uralkodó, II. Ferdinand kiegye­zését reprezentáló 1622. évi soproni országgyűlésen — protestánsként utoljára erre a hivatalra — nádorrá választották. A nádori méltóságot, hivatalt 1622. május 16-tól néhány nap híján három évig, 1625. május 1-jéig viselte, amikor elhunyt.1" Érdemes tehát felidézni, mit is tudunk róla, milyen ember volt, mi fűző­dik a nevéhez és hogy maradt meg a dokumentumok emlékezetében. Lengyel Tünde 8 Páljfy G:. Rod Thurzovcov i. m. 17—18., Uő.\ Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században. Történelmi Szemle 39. (1997) 2. sz. 271. 9 Életére: Kubinyi Miklór. Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre (1598—1621). Bp., 1888., A Thurzó család és a wittenbergi egyetem. Dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai, 1602— 1624. Szerk.: Dományházi, Edit et al. Szeged, 1989. (Fontes rerum scholasticarum). 10 Páljfy GRod Thurzovcov i. m. 15., 19.; Eva Vrabcová—Rastislav Petrovic: Sered’. Dejiny mesta. Sered’, 2002. 56—58; Páljfy Ge\a: Koronázási lakomák a 15—17. századi Magyaror­szágon. Századok 139. (2005) 4. sz. passim. 82

Next

/
Thumbnails
Contents