Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)

ló politikai hatalmukat egy ideiglenes metamorfózis segítette elő. Néhány évtizedre polgárokká változtak, s így vettek részt a távolsági kereskedelemben, elsősorban a nagyon jól jövedelmező fémkereskedelemben. A tőkét, amelyet így felhalmoztak, földbirtokokba fektették, s majd fokozatosan visz- szatértek az eredeti nemesi mivoltukhoz. Ezt a „tőkefelhalmozást” alapjában véve a család három generációja vitte véghez. Az első kimagasló tehetségű Thurzó családtag György, a szepességi tízlándzsásokhoz tartozó János fia volt. 1436-ban mint lőcsei polgárral találkozunk vele, aki a Krakkóval folytatott kereskedelemben vett rész. Üzleti érdeklődése egyformán érintette a luxuscikkeket, déli egzotikus gyümölcsöket, fűszereket és drága textíliákat, valamint a lengyelországi ólmot. Kapcsolatai egészen Bécsig értek el, ahol Potei Simon volt a partnere, aki viszont a Velence felé irányuló kereskedelemben rendelkezett jelentős érdekeltséggel. Az onnan behozott luxuscikkekért Thurzó rézzel fizetett, amely a szepes—gömöri bányavidékről származott, ahol a Thurzó család más tagjai pedig a bányászatban voltak érdekeltek.

A lőcsei Thurzó György halála után három fia közül a család ezen szerepét a legidősebb Márton vette át, aki kassai polgárságot is szerzett, és tovább gyarapította a vagyont. Az igazi gazdagságot viszont Márton öccsének, Jánosnak köszönheti a család. O a bányászatban és kohászatban bírt érdekeltségekkel, és nemcsak mint műszaki szakember és fémkohász, hanem mint kapitalista típusú vállalkozó vonult be a történelembe. O volt az, aki az augs- burgi Fugger Jakabbal megalapította az „Ungarischer Handel”-t, majd Krakkóban telepedett le, ahol kétszer nősült, mindkétszer nagyon előkelő családba. Első házasságából származó fiai közül ketten a tágabb térség egyházi elitjébe kerültek, János boroszlói és Szaniszló olmützi püspök lett,3 valamint egy György nevű fia is született, aki tovább vitte apja vállalkozását, és Fugger Annát vette feleségül. Thurzó János második házasságából származik Thurzó Elek, aki a királyi udvarnál futott be nagy karriert, valamint ugyancsak e frigyből született János, sziléziai birtokos, majd szepesi főispán.4

Az említett lőcsei György dédunokája volt az a Thurzó Szaniszló, akit 1622-ben Sopronban nádorrá választottak. Ennek a Györgynek volt egy öcsLengyel Tünde

3 Újabban lásd: Martin 'Rothkegeh Vzt’ahy olomouckého biskupa Stanislava I. Thurzu s Uhorskom. In: Thurzovci a ich historicky vyznam. Ed.: Tünde Lengyelová. Bratislava, 2012. 91—107; Uő.\ Der lateinische Briefwechsel des Olmützer Bischofs Stanislaus Thurzó. Eine ostmitteleuropäische Humanistenkorrespondenz der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts. Hamburg, 2006. (Hamburger Beiträge zur neulateinischen Philologie 5.) 184— 193.

4 A Thurzó család gazdasági felemelkedésére lásd: Marián Skladanj: Hospodársky vzostup Thurzovcov. In: Thurzovci a ich historicky vyznam. Ed.: Tünde Lengyelová. Bratislava, 2012. 27-37. Fölöttébb érdekes, hogy esetében egy apának két János nevű fia volt.

80