Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Lengyel Tünde: Thurzó Szaniszló, a Magyar Királyság nádora (1622-1625)
LENGYEL TÜNDE THURZÓ SZANISZLÓ, A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA (1622-1625)* „Minthogy 0 sgent felsége a boldogemlékű néhai nagyméltóságú ghimesi gróf Forgách Zsigmondnak, eg ország nádorának halálával, a nádori tisztet ürességben találta, mindjárt a jelen orsgággyűlés kezdetén, minden egyéb tárgyalást megelőzőleg (az arra alkalmas személyeket kellő számban megnevezvén), a nádorválasztásba kegyelmesen beleegyezett, a mely beleegyezése alapján az érintett nádori méltóságra, az ország lakók közös akarattal, az O felsége és a haza irántijeles érdemeinél és fényes származásánálfogva nagyméltóságú bethlenjalvi gróf Thurgó Sganisgló urat megválasztották. 1. § A karok és rendek O felségének égért méltó kösgönetet mondanak és mindenképen biztosítottaknak érgik magukat, hogy 0 felsége a most említett nádor urat, a hivatkozottfeltételhez képest, a maga hatalmában, joghatóságában és tisgtében megtartja és vele ag őfizetésére és kielégítésére négye kegyelmesen megegyegni méltógtatik. ” — írja az 1622. évi III. törvénycikk bethlenfalvi Thurzó Szaniszló nádorispánná választásáról.* 1 A főúr nevéhez több „utolsó” jelző is fűződik: az evangélikus nádorok rövid sorában ő volt az utolsó, akinek csak nagyon szoros küzdelemben sikerült legyőznie az üstökösszerűen felemelkedő, katolikus Esterházy Miklóst.2 Ezzel átmenetileg újra megerősítette a Thurzó família befolyását is, amely aló. század első felében ívelt fel, elsősorban Thurzó Elek királyi helytartó tehetségének köszönhetően. Ez a siker viszont egyben a Thurzók utolsó politikai sikere is volt és sajnos, a nagynevű családban az ő gyermekei jelentették az utolsó generációt. írásomban Thurzó Szaniszlót inkább mint magánembert szeretném bemutatni, semmint politikust, de természetesen egyiket a másiktól nem lehet teljesen elválasztani. Thurgó Sganisglófényes sgármagása A Thurzó család a magyar arisztokráciába nem egészen hagyományos úton tört be. A nemzetség őseit a 15. század elején a szepességi tízlándzsások között találjuk meg Betlenfalván (Betlanovce). Gazdagságukat és ebből kiindu* A tanulmány a „VEGA 2/0063/12 — Miesto a úloha palatínskeho úradu v politickom sys- téme Uhorska v období raného novoveku“ pályázata keretén belül készült. 1 Magyar Törvénytár/Corpus Juris Hungarici 1608—1657. Szerk.: Márkus Dezső. Bp., 1899. 2 Pá/ffy Géga: Rod Thurzovcov a jeho miesto v aristokracii Uhorského král’ovstva. In: Thur- zovci a ich historicky vyznam. Ed.: Tünde Lengyelová. Bratislava, 2012. 19. 79
