Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban

Mindezek alapján az is megállapítható, hogy a sikeres nádorválasztásról szóló országgyűlési törvénycikk (3. artikulus) csak részben és felemásan „árulta el” az események tényleges hátterét és lefolyását akkor, amikor Thur- zó nem kis túlzással „krfös akarattal” lezajlottnak titulált nádorválasztását „Őfelsége és a haza iránti jeles érdemeivel” és „fényes származásával” indokolta.37 Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a császári udvarba delegált, természetesen katolikus spanyol követ, Oñate gróf is hangsúlyozta, hogy több érv szólt amellett, hogy a protestáns és volt Bethlen-párti nádor megválasztása az udvar számára jóval kevésbé káros, mint az elsőre tűnhet.57 58 Az uralkodó és magyar politikai elit csúcsának stratégiáját az elkerülheteden nádorválasztással kapcsolatban tehát még a dinasztia érdekeit szem előtt tartó külföldi követek egy része is eredményesnek tartotta.

Eközben Thurzó is igencsak jól járt. Bethlen támadása nélkül ugyanis — miként egykor Bocskai nélkül Illésházy — aligha jutott volna a királyság világi elitjének élére, tetemes birtokai dacára a 22000 forintnyi éves nádori fizetés pedig jól jött számára.59 60 Emellett nádori hatáskörét a nemesi felkelés (insume- tiő) kapcsán megerősítették (21. te.),611 pozíciójában pedig Thurzó Györgyhöz hasonlóan a királysági evangélikus rendek védelmezőjeként is eljárhatott. Megválasztása jól mutatta mind az udvar és a rendek különleges kiegyezését, mind a Bethlen hadjáratát saját érdekeikre felhasználó (főként világi) magyar rendek még 1608-hoz képest is jelentősebb megerősödését.

Ez utóbbinak számos egyéb jele volt. II. Ferdinánd és titkos tanácsosai más területeken is engedni kényszerültek a magyar politikai elit különféle csoportjainak. A rendek azt is elérték, hogy a magyarországi főpostamester fontos és egyúttal jelképes államigazgatási tisztét, amelyet korábban az idegen Paar család tagjai töltöttek be,61 ettől kezdve évtizedeken át magyar nemesek (elsőként Bornemissza István) láthassák el.62 Ám több lépcsőben még azt is sikerült keresztülvinniük, hogy Győrben - az 1608. évi koronázás előtti

Egy elfelejtett kiegyezés: 1622. évi koronázódiéta Sopronban

57 CJH 1608-1657. 182-183.

58 Lásd Marti Tibor forrásközlését jelen kötetben: 4. sz. 1622. jún. 22.

59 ÖStA AVA FHKA HKA Hoffinanz Protokoll Bd. 701. Reg. föl. 144r. (1622. aug. 8.).

60 CJH 1608-1657.194-197.

61 Rüdiger Wurth. Die Pressburger Postmeisteramt und die Familie Paar im 16. und 17. Jahrhundert. In: Forscher - Gestalter - Vermitder. Festschrift Gerald Schlag. Hrsg.: Wolfgang Gürder—Gerhard J. Winkler. Eisenstadt, 2001. 473-499.; Kenyeres István-. A magyar királyi posta a XVI. században Paar Péter pozsonyi postamester számadáskönyvei alapján. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Tivadar Petercsák— Berecz Mátyás. Eger 1999. (Studia Agriensia 20.) 107—115.

62 ÖStA AVA FHKA HKA Hoffinanz Protokoll Bd. 701. Reg. föl. 209v. (1622. júl. 9.); Hennyy Vilmos-. A magyar posta története. Bp. 1926. 89—90.

35