Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
A diéta és a koronázás színhelye: Sopron - Tóth Gergely: Az 1622. évi soproni címerbővítés. Előzmények, utóélet, szövegközlés és fordítás
amely nemrég a viszályok idején mások önkényes akarata folytán Magyarország felső részeibe ragadtatott el — diadalmasan visszatért a mi színünk elé és a híveink ölelő karjai közé, úgymint törvényes királyához:49 minek következtében híveinknek, a KAROKNAK és rendeknek az egyetértésével, szerencsés előjelek mellett lezajlott hitvesünknek, a fenséges ELEONÓRA császárnénak a koronázási ünnepsége,50 mely esemény emlékét nagy hírének köszönhetően méltán kell továbbadni és ünnepelni sok nemzedéken át, minthogy ennek megtörténte az előbb említett város számára rendkívüli kiváltságot és ékességet jelentett; ezután pedig figyelembe véve és alaposan megfontolva híveinknek, az említett SOPRON VÁROSUNK bölcs és körültekintő polgármesterének, bírájának és többi esküdt polgárának hűségességét, valamint hűséges szolgálatokban és tetszésünk elnyeréséért való fáradozásaikban megnyilvánuló érdemeit, amelyeket egyéb alkalmak mellett leginkább a folyó év Quasimodo vasárnapjára51 az előbb mondott Sopron városunkba meghirdetett és ott megtartott országgyűlés alatt mutattak ki, illetve vittek végbe szolgálatkész és buzgó lélekkel a mi és említett felséges hitvesünk javára, s mindenben, amiről úgy gondolták, hogy kiérdemelhetik vele kegyünket, rendkívül kedvesnek és szívesen látottnak mutatkoztak ELŐTTÜNK. Ezért Mi saját elhatározásból, saját biztos belátásunk szerint és megfontolt szándékkal52 — hogy ezáltal a hálás utókornak is a tudomására jusson irántuk való egyedülálló jóindulatunknak a bizonysága — SOPRON városunk Tóth Gergely 49 Bethlen Gábor 1620-ban Pozsonyból Zólyomba, onnan Kassára, majd Ecsedre vitette a Szent Koronát. Végül 1622 márciusában a császár és a fejedelem közötti megegyezésnek köszönhetően II. Ferdinánd biztosai átvették Bethlentől a koronát, ahonnan a biztosok, illetve Révay Péter, a tudós koronaőr kíséretében Trencsénbe szállították. Végül július 5- én vették át II. Ferdinánd és a soproni diéta megbízottjai Trencsénben Révay Péter özvegyétől. Lásd: Szilágyi Sándor. Révay Péter és a Szent Korona. (1619—1622). (Értekezések a történeti tudományok köréből V/l.) Bp. 1875.; még lásd: Pálffy Géza tanulmányát a jelen kötetben, illetve ugyancsak az ő kiadás előtt álló tanulmányát, amely kifejezetten erről szól: Pálfly Gé%a: A Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában (1619— 1622). Egy korona-itinerárium összeállításának lehetőségeiről. In: A történelem mint hivatás. A 2013. november 27-én tartott Benda-emlékkonferencia előadásai. Szerk.: Szíjártó M. István. Bp., 2015 (megjelenés előtt). 50 Eleonóra császárné magyar királynévá koronázására 1622. július 26-án került sor. A szertartásra lásd: Horváth Z.: Sopron város címerei i. m. (6. jz.) 42—44. Még lásd: Pálffy Géza tanulmányát a jelen kötetben. 51 A húsvét nyolcadát záró vasárnap, fehérvasárnapnak, tamásvasárnapnak is hívják. 1622- ben április 3-ára esett, ám az országgyűlés megnyitását az elhúzódó előkészületek miatt utóbb május 1-jére, majd a hónap közepére halasztották. Franki [Fraknói] Vilmos-. Pázmány Péter és kora. I—III. Ráth, Pest, 1868—1872. II. köt. 3., 7. 52 L. a 6. jegyzetet. 308
