Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
zentációs színtérrel rendelkező — Pozsony50 helyett ne az elmúlt két alkalommal ellátásból és kényelemből is jól vizsgázott Sopronban legyen-e?01 A 17. században négy országgyűlést is Sopronban tartottak. A pozsonyi pestisjárvány veszélye valóban indokolta az új helyszín keresését, de nagy szerepet játszott Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége idején, s 1681-ben is a katonailag veszélyesnek tűnő felső-magyarországi helyzet. A Duna magas vízállása is veszélyeztethette a pozsonyi vízi utat. Mivel Sopron Bécshez közel fekszik, az Udvar számára is kényelmesnek és biztonságosnak számított. Nem lehet véleden azonban, hogy éppen Esterházy Miklós (1625—1645) nádorsága alatt tartottak két országgyűlést is Sopronban, hiszen Esterházy maga is jól látta Sopron jelentőségét, ahol gyorsan pontos információkhoz lehetett jutni az Udvarból, s a nádori reprezentációt is jobban meg lehetett jeleníteni az Udvar számára. Esterházy ugyanis birtokai központját, Kismartont biztosította a külföldi követek elszállásolására az 1625. évi soproni diéta idején.52 Sopron egészségügyi viszonyai, szervezettsége, gazdasági állapota is lehetővé tette az országgyűlés lebonyolítását.53 Miként Pozsonyban, Sopronban is magas volt a német lakosság aránya. A döntő többségében evangélikus soproni lakosság azonban a vallási kérdések előtérbe kerülését is előrevetítette. A soproni országgyűlések a Német-római Jóirodalom nyilvánossága előtt Az 1622. évi országgyűlés korabeli nyomtatott hetilapok és hírlevelek tükrében Az első 17. századi soproni országgyűlésről tudósító híradások egy mindösz- sze kédapos bécsi nyomtatott hetilapban jelentek meg. Ez mégis viszonylag nagy terjedelmet jelentett, mert ebben az időben Matthäus Formica neves bécsi nyomdája két hetilapot is működtetett, egyet a birodalmi híreknek, míg 50 ú. Lauter Éva: Pozsony városa új szerepben In: Idővel paloták Magyar udvari kultúra a 16—17. században. Szerk.: G. Etényi Nóra—Horn Ildikó. Bp., 2005. 144—171. 51 A hetilapokat a brémai Presseforschung Institut (= BPFI) gyűjteménye alapján elemztem. Ordentliche Zeitungen 1629. November 17. Wien. Z 15/1629/V. „Der Ungarische Landtag/ welchen beede Kays: wie auch die Kön: Mayest: selber Versöhnlich bey wohnen wollen/ wird auff die negstkommende Liechtmess gehalten werden/ wo aber/ zg Pressburg oder Edenburg/ ist noch aigentlich nicht bewust/ man vermeint zwar/ dass selbiger wiederumben zu Edenburg,/ wegen besserer commoditet unnd logierung wird gehalten werden/dahin albereith der Kays. Hoff Furier/ die beste ge legen heit ausszu- sehen”. 52 Hiller István-. “Sopronból azt írhatom Méltóságodnak” Külföldi diplomaták az 1625. évi soproni országgyűlésen In: Házi Jenő emlékkönyv i. m. 255. 53 Zimányi Vera-. Néhány összehasonlítási szempont Sopron lakóinak 16—17. századi életéhez. In: A város térben és időben i. m. 115—121. 271
