Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt

elemzésével a római múltat, a városi kiváltságok felelevenítésével a virágzó középkori hagyományt elevenítette meg. A jelentős történelmi kitekintés mellett a város kedvező adottságú, jövedelmező vidékét, vízrajzát és jól működő közigazgatását, iskoláit is bemutatta. Bár maga Lackner Kristóf sem tekintette beszédét egy hiányzó, Sopront bemutató mű pódásának, a vármegye főispánjától, Batthyány Ferenctől kért támogatást a megjelentetésére.47 Mindezek a törekvések jelzik, hogy az államelméleti művekből szerzett tudás, a politikáról készített elemzések alapján, tudós leírások mellett a soproni iskolák színvonalának növelésével, alapítványok létrehozásával és a város társadalmi és szellemi elitjét összefogó tudós társaságának létrehozásával is tudatosan irányította a város felemelkedését. A városi kezdeményezések mellett 1614-ben Abraham Hoffmann udvari történész tett ajánlatot a város történetének megírására, s a városi tanács két ízben is fizetett az el nem készült műre.48 A Magyar Királyság iránt fokozódó érdeklődésre felfigyelve jelentette meg Sopron városról készített disszertációját Rosner Mátyás Wit- tenbergben 1660-ban.49

A hetilapok híreiből kirajzolódó európai és világtérkép révén az európai politika összefüggésrendszerében jelentek meg a magyar hadi és politikai hírek a nyomtatott hetilapokban. A diplomáciai tárgyalásoknál is kimutatható európai hatalmi egyensúlyra való törekvés a korabeli nyomtatott hírek sajátos lenyomatában is jelentkezik. A bécsi nyomtatott hetilapokban az 1620-as évektől kezdve egyre részletesebb jelentések láttak napvilágot a magyarországi és erdélyi politikai helyzetről. Elsősorban a kívülálló szemével is jól látható eseményekről tudósítottak, mint például, hogy mikor fogadták audiencián Pázmány Péter esztergomi érseket, vagy milyen fázisban tartanak a Bethlen Gáborral megkezdődött béketárgyalások.

Sopron város a magyar politikai élet fontos színterekén jelent meg a korabeli kiadványokban. A nemzetközi nyilvánosság előtt való folyamatos jelenlét azt is jelentette, hogy a hírekben szereplő személyekkel, helyszínekkel konkrét eseményektől függetlenül is fontos tényezőként számoltak a későbbiekben. Egy tervezett országgyűlés kapcsán az Ordentliche Zeitungen 1629. november 17-i bécsi hírei között azt írták: vita zajlik, hogy a következő országgyűlés a szokásos — sokféle, gondosan kiépített világi és egyházi repreG. Etétiyi Nóra

47 Grüli Tibor. Lackner Kristóf beszéde Sopron város dicséretéről (1612). Lymbus, 3. (1991) 45-97.

48 Kovács József László: Hír egy tervezett XVII. századi nyomtatott városi krónikáról. Soproni Szemle 28. (1964) 264—267.; Grüli T.\ Városi irodalom i. m. 15—16.

49 RMK III. 2128. Dissertatio Geographica. Exibens Descriptionem breviorem, celeberri- mae illius, Regiae Juxta Ac liberae Civitatis, Sempronii Wittemberg, 1660.

270