Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - Molnár Antal: Carlo Caraffa bécsi nuncius az 1622. évi soproni országgyűlésen. A szentszéki diplomácia és Magyarország a harmincéves háború első időszakában
Az országgyűlések a nuncius számára nemcsak a politikai tájékozódás és befolyásolás színterei voltak,* 69 hanem lehetőséget nyújtottak a magyarországi katolikus egyházzal való közelebbi kapcsolatteremtésre. Annál is inkább, hiszen a pápai követek a diéták nyújtotta alkalmakon kívül igen ritkán léptek az ország földjére, a magyar hierarchiával vagy szerzetesi elöljárókkal is Bécsben tartották kapcsolatot. Az országgyűlés felső-, illetve alsótábláján szép számmal megjelentek az ország főpapjai és a káptalanok küldöttei, így a nunciusok számos, az egyházkormányzattal kapcsolatos kérdésben tudtak velük egyeztetni, miként az 1622-ben is történt. A nunciusok egyházi jellegű tevékenységének legjellemzőbb eleme az országgyűléseken a királyi kinevezést elnyert, még pápai megerősítés előtt álló püspökjelöltek kánoni kivizsgálási eljárásának lefolytatása volt, hiszen ekkor viszonylag könnyen találhattak tanúkat a püspökjelöltek személyéről és az egyházmegyék helyzetéről.70 A legkorábbról ismert, országgyűlésen, ráadásul Carlo Caraffa bécsi nunàus az 1622. évi soproni országgyűlésen Berlin, 1913. 874. (ad indicem-. 1604., 1605. és 1606. évi diéták); Epistulae et acta nuntiorum apostolicorum apud imperatorem 1592—1628. IV. Antonii Caetani nuntii apostolid apud imperatorem epistulae et acta 1607—1611. Pars. I. 1607. Ed.: Milena Linhartová. Pragae, 1932. 420. (ad indicem)-, Epistulae et acta nuntiorum apostolicorum apud imperatorem 1592-1628. IV. Antonii Caetani nuntii apostolici apud imperatorem epistulae et acta 1607-1611. Pars. II. 1608 ián—mai. Ed.: Milena Linhartová. Pragae, 1937. 466. (ad indicem)-, Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Vierte Abteilung. Siebzehntes Jahrhundert. 4. Bd. Nuntiaturen des Giovanni Battista Pallotto und des Ciriaco Rocci (1630—1631). Hrsg.: Rotraud Becker. Tübingen, 2009. 170—171.; Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Vierte Abteilung. Siebzehntes Jahrhundert. 7. Bd. Nundaturen des Malatesta Baglioni, des Ciriaco Rocci und des Mario Filonardi. Sendung des P. Alessandro Ales (1634—1635). Hrsg.: Rotraud Becker. Tübingen, 2004. 817. (ad indicem). 69 A pápai követek akkor is részletesen tudósítottak a diétákról, ha személyesen nem mentek el, hanem csak megbízottjuk révén szerezték információikat. Malatesta Baglioni nuncius 1634 decemberében nem utazott le Sopronba, ugyanis az udvar nagyobb része Bécsben maradt, részben a város szűkössége miatt; a gyűlés egyébként sem tárgyalt olyan ügyeket, amelyek a nuncius megbízatását érintették volna, illetve a város Bécstől való csekély távolsága miatt bármikor fél nap alatt leérhetett. Nundaturen des Malatesta Baglioni i. m. 83—84. és passim ad indices. 70 A püspökjelöltek kánoni vizsgálati eljárásáról és a jegyzőkönyvek tanulságairól számos tanulmány készült az elmúlt években. A régebbi irodalomból lásd: Galla Ferenc. A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. A magyar katolikus megújhodás korának püspökei. Levéltári Közlemények 20/23. (1942—1945) 163—186. Jelen sorok szerzője elsősorban a hódoltság-történeti szempontból aknázta ki a jegyzőkönyveket: Molnár Antal-. A kalocsai érsekség a 17. században a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében. In: Ezredforduló — századforduló — hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2001. 149—163.; I/o: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez. Egyháztörténeti Szemle 145
