Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István ezt követően más dunántúli városok irányában. Pázmány 1626 és 1635 között többször foglalkozott a kőszegi rendház tervével, végül Széchenyi Györgynek sikerült e tervét 1675-ben megvalósítani és letelepíteni a jezsuitákat. A tervezett kőszegi rendház mellett Sopron volt a következő célpont, ahol nem egyházi és igazgatási központként a szabad királyi városok között szinte elsőként, 1636-ban sikerült megalapítani egy jezsuita rendházat Dras- kovich György győri püspök hathatós nyomására. A kezdeti nehézségeket követően a rendház végül stabilan működött és hozta létre a helyi iskolát, mint a rend egyik legfontosabb intézményét.64 65 Az alapítás fontosságát mutatja, hogy a soproni rendház alapítását követően, de még a 17. század utolsó harmadát megelőzően, amikor a rendházak alapítása ellen már kevés befolyással bírtak a városok tanácsai, a következő szabad királyi városban létrehozott rendházakra mintegy másfél évtizedet kellett várni! A szakolcai (1646), eperjesi és trencséni (1647), besztercebányai (1648), illetve Selmecbányái (1649) alapításokat már csak az 1673. évet követő újabb városi rendházak követték/’3 A korai soproni rendház alapításában feltehetően azok az okok is szerepet játszhattak, amelyek összefüggenek Sopron vegyes felekezeti viszonyaival. A Bocskai-felkelést követően az evangélikus polgárság és városvezetés által megszerzett pozíciók nem változtak meg döntő módon. Az 1624. és 1627. évi uralkodói rendeletek hatására az osztrák és cseh—morva tartományokból jelentős számú evangélikus menekült polgár és főnemesi család is érkezett a városba, akik részben létszámukkal, részben vagyonuk révén erős támaszaivá váltak a soproni evangélikus közösségnek.66 Az 1634. évi ország- gyűlésre küldött követek utasítás szövegéből azonban ugyanazok a felekezeti kérdések bukkannak fel, mint az 1619. évi országgyűlésen. Az evangélikusok által használt templomok és iskolák létét oly annyira veszélyesnek érezte a soproni tanács, hogy egészen I. Ferdinándig vezették vissza azok tulajdonlását. Érveik között természetesen megtaláljuk a bécsi békére, valamint a Sopronban megkoronázott II. Ferdinánd által a város falai között elhangzott hitlevél szövegére vonatkozó érveket is. A lelkészek és a javadalmak ügye szintúgy nem jutott nyugvópontra, mivel a város erőteljes jogi érvekkel igyekezett bizonyítani, hogy a lelkészek megbízására, valamint a javadalmak felet64 Sopronra lásd újabban: Kádár Zsófia: A soproni jezsuita kollégium kezdetei (1636—1640). Dobronoki György SÍ superiorsága. 1. rész, Soproni Szemle 65. (2011) 381—402, 2. rész, uo. 66. (2012) 54-70. 65 Gjenis András-. Régi magyar jezsuita rendházak: központi rendi kormányzat. [Rákospalota], 1941. 66 Payr S.-. A soproni i. m. 286.; Bán J.: Soproni i. m. 154—155. 116
