Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
ti fennhatóságra régi privilégiumaik alapján jogosultak. A győri püspök és Sopron között a katolikus iskola ügyében folyt tovább a vita, ugyanis az iskola ellátásáról szóló passzus is szerepelt az utasításban. Az utolsó felekezeti üggyel kapcsolatos pont volt a legkényesebb, mivel az osztrák és cseh—morva tartományokból Sopronba menekült evangélikusok ügyében keletkezett. A város érezte, hogy elsősorban a város hűségéről kell biztosítani az uralkodót, ezért ebben az ügyben arra utasították a követeket, hogy ne mondjanak ellen az uralkodónak. Az emigráns evangélikusok egy része polgárként telepedhetett le, más részük nemesként vett házat a soproni belvárosban. Az elmenekült evangélikus lelkészek közül többen nyertek állást Sopronban vagy a város által birtokolt falvakban.67 A betelepültek ellen már a parancslevél kiadásakor mind Pázmány, mind pedig Esterházy Miklós szót emelt az uralkodónál.68 Mintegy egy évtizeddel emigrációba kényszerítésüket követően a soproni országgyűlésen a várost érte betelepedésük miatt támadás. Emiatt a követeknek arról kellett az uralkodót meggyőzni, hogy nem lázadókat fogadtak be, sőt, sokan közülük éppen az uralkodó kapitányai és ezredesei voltak.69 70 A városi követek utasítása jól mutatja, hogy a Bethlen Gábor első hadjárata idején a magyarországi rendek és az uralkodó közötti feszültséget okozó felekezeti ügyek nem juthattak nyugvópontra. Sőt, azzal, hogy a nemesség, de főként a nagybirtokosok közül igen sokan konvertáltak, sok evangélikus közösség került veszélybe. A két fél között kötött kompromisszum a felekezeti kérdések miatt — amelyek azonban összefüggtek a tanulmány elején bemutatott államigazgatási elvek megváltozásával - felborulni látszott. Ideiglenes megoldására szintén egy erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György, korábban Bethlen főkapitánya újabb magyarországi támadása hozott megoldást a linzi békével, ahol a birtokos felekezetválasztása helyett a közösségi felekezetvá- lasztást sikerült elfogadtatni III. Ferdinánddal.7" A konfesszionalizmus, az egyfelekezetű állam létrehozásának igénye a szabad királyi városok esetében erőteljesen összefüggött a várospolitika területén az Európa-szerte megfigyelhető változásokkal: az állami kontroll kiterVárosok, várospolitika a 17. s^á^ad eleji Magyarországon 67 Pajr S.\ A soproni i. m. 294—295., 302—303. 68 ÖStA HKA HFU RN 127. 1625. April föl. 134-135. 69 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X et K Fase. VI. No. 192. 70 Péter Katalin-. The Struggle for Protestant Religious Liberty at the 1646—47 Diet in Hungary, In: Crown, Church and Estates. Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, Ed. Robert John Weston Evans—Thomas V. Trevor. (Studies in Russia and East Europe ) London, 1994, 261—268. Magyarul: Péter Katalin-. A protestáns vallásszabadságért folyó harc az 1646—1647. évi országgyűlésen. Egyháztörténeti Szemle 7. (2006). http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/pk-protvallszab.htm . (Letöltés 2013. november.). 117
