Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
kusok az őket ért atrocitások miatt.32 A mintegy egy hónappal később írt jelentésükből szintúgy az tűnik ki, hogy a diétán megjelent rendek elsődleges problémája a vallási kérdéseknek az evangélikusok számára történő megnyugtató tisztázása volt. A soproni követek is főként ilyen kérdésekben fordultak az uralkodóhoz, és erről tájékoztatták folyamatosan a várost. Talán ez a diéta hozta meg azt a helyzetet, ami később mindvégig jellemző volt a városok és a vármegyék viszonyára: felekezeti kérdésekben sikeresen működtek együtt a szabad királyi városokkal.52 53 54 55 Ekkorra azonban már világossá vált mindenki előtt, hogy sem az „egy állam — egy vallás” tételét valló uralkodó, sem az ekkor még főként evangélikusokból álló rendek nem engednek, és patthelyzet alakult kid4 Az 1619 végére az ország jelentős részét hatalmában tartó erdélyi fejedelem Pozsonyt is elfoglalta, majd november végén Sopronba vonult be. A város meghódolt Bethlennek, és követeit, Jakob Steinert és Szentbertalany Menyhértet Pozsonyba, az azóta összehívott országgyűlésre küldte ki. A város és a rendek hangulatára jellemzőek azok a jelentések, amelyeket a követetek küldtek megbízóiknak. 1619. december 9-én küldött levelükben elégedetten számolhattak be a Pozsony környékén tapasztalt hadmozgásról, valamint elsődlegesen arról, mennyi idegen evangélikus főúr gyűlt össze az országgyűlésen.3:1 Az általuk az országgyűlés elé benyújtott kérelmük jelzi a felekezeti kérdés fontosságát. A benyújtott hat pontból négy a katolikusok ellen benyújtott panaszokból áll. Ezek elsősorban azon az állapoton igyekeztek javítani, ami ebben az időszakban jellemezte Sopron városának felekezeti viszonyait: a templomokat és az összes benefíciumot az evangélikusok számára kívánták elfoglalni, az evangélikusok által 1614-ben létrehozott gimnázium financiális alapjait akarták a katolikus javak átvételével biztosítani, illetve a bánfalvai pálosoknak a soproniak számára gazdaságilag sem előnyös kocsmáját meg kívánták szűntetni az új hatalommal. Törekvéseik egyértelműen arra irányultak tehát, hogy a legtöbb szabad királyi városhoz hasonlóan evangélikus egyeduralmat alakítsanak ki, ami a városi tanács világi irányításával a beVárosok, várospolitika a 17. s^á^ad eleji Magyarországon 52 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. XIX et T Fase. III. No. 154. Pozsony, 1619. július 18. Christoph Lackner és Eberhardt Artner országgyűlési követek jelentése. 53 H. Németh István-. A szabad királyi városok a 16—17. századi országgyűléseken. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás—Forgó András—Bertényi Iván—Pálffy Géza—Rácz György-Szijártó M. István. Bp., 2013. 144-161. 54 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X. et K. Fase. IV. No. 153. Pozsony, 1619. augusztus 8. Christoph Lackner és Erhard Artner soproni követek jelentése. 55 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. XIX et T Fase. III. No. 132. Pozsony, 1619. december 9. Jakob Steiner és Szentbertalany M. jelentése Sopron városának. 113
