Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István nefíciumok teljes birtoklását is magával vonta volna.56 E kérdésekben a követek szorgosan el is jártak, és állításuk szerint főként az egyházi benefíciumok ügyében — annak ellenére, hogy felmerült ezeknek a jövedelmeknek a katonaság fizetésére történő fordítása — kedvező válaszokat nyertek el.57 Az országgyűlési tárgyalások — rövid időre ugyan — de az evangélikusok javára döntöttek több benefícium ügyében. A soproni plébánost, Köntös Jánost azonnal megfosztották a harangozási díjaktól, és azt Forgách Zsig- mond országbíró ellenkező értelmű ítélete ellenére a tanács saját fennhatósága alá vonta. Ez után a katolikus javadalmak elvétele következett volna, amit az 1620-ban lezajlott tisztújításon a község ilyenkor szokásos beadványában támogatott is. A benefíciumok elvételére végül a besztercebányai országgyűlés támogatása nélkül nem kerülhetett sor. A város hasonló célra használta azt is, hogy a hadait finanszírozni kívánó Bethlentől pénzért megszerezte a győri püspökség rákosi uradalmát zálogjogon, sőt a többi, a fejedelem által lefoglalt katolikus javadalomra is hasonló ajánlatot kaptak.58 59 60 Azt sejtjük, e törekvéseiben Sopron nem volt egyedül, mivel, a felekezeti tekintetben Sopronhoz hasonló helyzetben lévő Pozsony városának a pozsonyi káptalan lefoglalt egyházi birtokait zálogosította el Bethlen.39 Jóllehet az 1622. évi országgyűlés ismételten békét teremtett az uralkodó és a rendek között, a felekezeti kérdések tekintetében nem ismédődött meg a bécsi békét követő viszonylag hosszú, összetűzésektől mentes időszak. Az 1622. évi országgyűlésen a magyarországi rendek és a bécsi udvar között helyreállt a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke alapján létrejött status quo, a megegyezés szerint részben a békeszerződésben, részben az ezen alapuló hitlevélben rögzített felekezeti viszonyok álltak helyre. Az országgyűlésen hozott végzések szerint a monarchia többi tartományához képest lelassult a rekatolizáció. Az osztrák és cseh—morva városokban, majd néhány évvel később a főnemesekre is kiterjesztett rendelkezéseket, amelyek a konvertálás vagy kivándorlás közötti választás lehetőségét hagyták csak meg, a Magyar Királyságban nem hajtották végre. A magyarországi rekatolizáció a Pázmány nevével fémjelzett utat folytatta, amely a lassú, de állami eszközökkel is támogatott térítést tartotta legfontosabb eszközének.611 A főnemesek áttérése a 56 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X et K Fase. VI. No. 184. 1619. Sopron város ország- gyűlési kérelme. 57 MNL GyMSM SL SVL, Lad. X. et K. Fase. IV. No. 155. Pozsony, 1619. december 24., uo. Lad. XIX et T Fase. III. No. 134. Pozsony, 1620. január 13. 58 BánSoproni i. m. 149.; PayrS.: A soproni i. m. 268. 59 Mráz K: Bethlen i. m. 528-529. 60 Franki [Fraknói] Vilmos. Pázmány Péter és kora. Pest, 1868—1872. II. köt. 40—55., 233— 249., 372-379. 114
