Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István Mindezek az indokok vezettek oda, hogy a soproniak a várost elfoglaló Bethlent örömmel fogadták. Az evangélikusok számára ugyanis éppen ezek az évek nem voltak a legkedvezőbbek arra, hogy megerősödhessenek. A II. Ferdinánd által bevezetett politikai változások hatására a főnemesség körében a konvertálok száma egyre nőtt. A Sopron közveden közelében élő legbefolyásosabb nagybirtokossá váló Esterházy Miklós konvertálása ugyan igen korai volt, de a Mágóchy birtokokat is öröklő Dersffy Orsolya révén a középnemesi családból származó Esterházy igen hamar Sopron vármegye meghatározó főurává vált, ami a soproni evangélikusok számára korántsem volt kedvező szituáció.50 Az államigazgatás részéről egyre több olyan akciót figyelhetünk meg, amelyek arra irányultak, hogy a városban erős katolikus közösséget hozzanak létre, illetve, hogy a város vezetésébe a katolikusok ténylegesen is beleszólhassanak, abban tevőlegesen vegyenek részt. Ezt a célt szolgálták azok az intézkedések, amelyeket elsődlegesen főként az alsómagyarországi bányavárosok esetében igyekeztek végrehajtani. Az 1619-től kezdve ugyanis ezekben a városokban uralkodói rendelet hatására törekedtek a helyi katolikusok számára tanácsosi vagy más hivatali helyet biztosítani. Az alsó-magyarországi bányavárosok esetében figyelhetünk fel elsőként azokra a törekvésekre, amelyekre az alsó-ausztriai városokban is sor került. Az Alsóausztriai Kamara ugyanis arra hivatkozva, hogy a bányaművek a kamara fennhatósága állnak, a bányavárosokra is kiterjesztette volna az osztrák városokban bevezetett ellenreformációs intézkedéseket, illetve a városok biztosok által történt ellenőrzését. Ekkor még éppen a nádor, Forgách Zsigmond és Esterházy Miklós — a magyarországi rendek védelmében is — minden befolyásukat latba vetve megakadályozta ezt a tervet.51 Sopron esetében — mint ahogy a többi, az államigazgatás által csak kevésbé elérhető szabad királyi város esetében sem — nem került sor ilyen intézkedésekre. A város vezetése által folytatott politika azonban arra mutat, hogy érezték annak lehetőségét, hogy a magyarországi városok is arra a sorsra jutnak, mint az ausztriai, illetve a cseh—morva tartományok városai. A Bethlen Gábor első támadása idején tartott pozsonyi országgyűlésről így a soproni követek, Christoph Lackner és Eberhardt Artner a tanácsot csak arról tudták tudósítani, hogy a rendek igen elégededenek, főként az evangéli50 Dominkovits Péter. A lokális hatalom kiépülése: az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében. Egy kis historiográfia: eredmények és kérdések. In: Az Esterházy család cseszneki ága. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka. Veszprém, 2012. 31—44.; Payr S.: A soproni i. m. 235—239. 51 Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA), Finanz- und Hofkammerarchiv (— HKA), Münz- und Bergwesen, Ungarn, (— MuBwU) Fasz. 10. 1619. Januar Fol. 1—114. 112
