Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István róni országgyűlési követ leginkább a lengyelországi borszállítások ügyében hozott határozatok ügyében jelentett a tanácsnak.28 A gazdaság hanyatlásához és ezzel összefüggésben az adófizető-képesség csökkenéséhez részben a háború finanszírozása miatt állami eszközökkel felpörgetett infláció is jelentősen hozzájárult. Magyarország gazdasága, de főként kereskedelme már az ezt megelőző évtizedekben is számtalan szállal kapcsolódott az osztrák, német, illetve a cseh tartományokhoz, ami a 16—17. században tovább erősödött.29 Az ország gazdaságpolitikáját tekintve érthető tehát, ha I. Ferdinándtól kezdve a bécsi udvar igyekezett a Magyar Királyság pénzrendszerét más tartományokéhoz kötni, és a 16. század közepétől bevezetett intézkedések arra mutatnak, hogy a magyar pénzrendszert a központi pénzügyi hatóságok igyekeztek a osztrák tartományokéhoz igazítani. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy miután a magyar érmék nemesfémtartalma nagyobb volt, mint a szomszédos országoké (például a lengyeleké és a cseheké), azt az onnan származó kereskedők saját pénzükkel felváltva kivitték az országból, míg az általuk behozott csekélyebb értékű pénzek az országban maradtak.30 A Grasham-törvényként ismert folyamatot súlyosbította, hogy a magyar pénzverdékben leginkább nagy értékű monétákat vertek, míg a nagy forgalmú váltópénzek gyártására nem fordítottak oly nagy figyelmet. A váltópénzek hiánya miatt azonban az idegen, cseh és Felső-Magyarországon főként a lengyel aprópénzek szinte elárasztották a pénzforgalmat. Mivel kiSzőlőtermelés és borkereskedelem. Szerk.: Orosz István—Papp Klára. Debrecen, 2009. (Speculum Históriáé Debreceniense 2.) 55—75. 28 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. XXIV et Y Fase. XIII. No. 912. Bécs, 1635. február 5. 29 Lásd erre: Harald Prickler. Das Volumen des westlichen Ungarischen Außenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700.” In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas, 5.—10. Oktober 1970. Hrsg.: Harald Prickler. Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte 1.) 131—144.; US.: Adatok tiszántúli és erdélyi kereskedők nürnbergi kapcsolataihoz a XV. század második felében. A Hajdú- Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 8. (1981) 99—112.; Uő.: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16—17. század fordulóján. Századok 127. (1993) 469—485.; Uő.: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 18. (1991) 25—35.; Tósya-Rigó Attila: A pozsonyi Tiltáskönyv (1538—1566) információs bázisa (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére). Századok 142. (2008) 1135-1186. 30 Összefoglalóan lásd: Günther Prohs^t. Österreichische Münz- und Geldgeschichte. Von den Anfängen bis 1918. Wien—Köln—Weimar, 1994. 395., 405—406.; Harkó Gyula: A pénz története Magyarországon, 1526—1608. Kolozsvár, 1912. (Kolozsvári értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből 2.) 43. 106
