Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

sebb névértékű pénz igen kevés volt, ezért ráadásul ezeket az érméket a kelleténél magasabb értékben hozták forgalomba.31 A pénzek forgalma miatt ezeknek az érméknek a tiltása lényegében hatástalannak bizonyult.32 A lengyel pénzek mellett a 17. század elejétől megjelenő ún. lengyel fehér garasok még ennél is súlyosabb gondot okoztak, mivel ezek ezüsttartalma igen csekély volt.33

Ezek a tendenciák az ún. „Kipper und Wipper” korszakban (melyet elsősorban a harmincéves háború okozta nagy államadósságok finanszírozása okozott) még a korábbiaknál is jellemzőbb lett.34 A hiperinfláció a Magyar Királyságban tapasztalható összevisszaságot tovább rontotta. Az 1622. évi országgyűlésen elfogadott határozatok, és az ekkor bevezetett új pénzek igyekeztek ezen a helyzeten javítani, ám a rendelkezések hatásai a gyakorlatban csak igen lassan és nehezen érvényesültek. Az új pénzeket ugyanis a kereskedelmi forgalomban nem akarta senki sem elfogadni.3’

Az ún. polturák (sziléziai és lengyel háromgarasos érmék) leértékelésére nem is kellett sokáig várni, hiszen az országgyűlésen elhatározott devalvációt 1623 első negyedében végre kellett hajtani.36 A következő leértékelésre már egy évvel később, immáron a magyarországi „Kipper und Wipper” korszak végét jelző intézkedésként 1625-ben került sor, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sürgetésére a császár is jó minőségű érmék verésére szánta el magát. Az öt latos pénz verését 1625 nyarán a soproni országgyűlésen megVárosok, várospolitika a 17. s^á^ad eleji Magyarországon

31 Gedai István: Lengyel pénzek Magyarországon a XVI—XVII. században. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 22-23. (1983—1984) 37—50.; Huszár Lajos-. A lengyel pénzek forgalma Magyarországon a XVI-XVII. században. Numizmatikai Közlemények 68—69. (1969— 1970) 57-62., különösen: 59-60.

32 Huszár L.: A lengyel i. m. 1969—1970. 59-60.; Németh I.: Várospolitika i. m. 2004. II. köt. 113-124.

33 Bu%a János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza. Századok 134. (2000) 881-912.

34 Martha White Paar. The Kipper und Wipper Inflation, 1619-23. An Economic History with Contemporary German Broadsheets. New Haven, 2012. Összefoglalóan lásd: Bu%a

Kipper-pénzek i. m. Bethlen Gábor pénzrontására lásd: Huszár Lajor. Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. 43—47.; Mrá% [Zimányí] Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája. Századok 4. (1953) 512-564, 542.

35 Németh 1.: Várospolitika i. m. II. köt. 113—124. A nyugat-dunántúli jellemzőkre lásd: Gyöngfössy Márton: Nyugat-Magyarország kora újkori pénzforgalma. Soproni Szemle 58. (2004) 329—352.; Dominkovits Péter. Iratok a „Wipper- und Kipperzeit” nyugat-dunántúli kutatásához (1621—1625). In: Pénztörténet — gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József—Draskóczy István. Bp—Miskolc, 2009. 99— 110.; Marek Budaj-Michal Duchon: Mince z dvadsiatych rokov 17. storocia z okolia Svátého Jura. Zborník Slovenského Národného Múzea, Archeológia 102. (2008) 199—222.

36 Bus(a/.: Kipper-pénzek i. m. 906.

107