Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik

matlanok arra, hogy messzemenő következtetésekre juthassunk, de Nagyszombat esetében ezeket a köteteket úgy vezették, hogy alkalmas arra, hogy a város adó-fizetőképességének makro adatait elemezni is tudjuk. A forrás adatai arra mutatnak, hogy feltehetően éppen a marhakereskedelem hagyományos partnerei, a délnémet városoknak a háború miatt meggyengült felvásárló ereje is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a város polgárai jelentős hátralékokkal tartoztak a városnak. Az 1636. évi kötet adatai szerint ugyanis a város az adófizetőknek már közel 10 000 forintot (9728,58 m.fl.) előlegezett meg az adóból. A fizetési morál is gyenge volt, mivel a behajtás évében a kivetett adóknak mindössze a 30%-át fizették ki, majd az első négy évben a hátralékot erről a 70%-ról sikerült 25%-ra csökkenteni. Az évek folyamán ez 20% körül állandósult, vagyis a kivetett adók ötödét a város képtelen volt bármilyen módon behajtani. Ez az arány sem mutat túl jó értékeket, de az 1660. és 1676. évi hátralékok befizetésének ütemével összehasonlítva kiderül, hogy nem ez az időszak volt a mélypont a város adófizetési moráljának tekintetében. E két utóbbi kimutatás szerint ugyanis az első évben mindössze a hátralékok egytizedét, vagy még annyit sem tudtak behajtani, és nyolc év elteltével sem sikerült ezt az arányt a fennmaradt összeg fele alá csökkenteni.26 A Nagyszombatnál megismert jellegzetességek egybevágnak azzal az elemzéssel, amelyet Zimányi Vera készített el. Eszerint a magyarországi kereskedelem hanyatlása éppen erre az időszakra esett. Ez nagy részben éppen a kitört háború következménye volt, hiszen a magyarországi kereskedelem árucikkeinek fő felvevő piaca, a délnémet, sziléziai és lengyelországi városokat a hadjáratok jelentős mértékben érintették részben közvetlenül (Krakkó elfoglalása és kirablása), részben közvetve (a háború általános elszegényítő hatásai miatt visszaesett belső piac). A lengyelországi, közelebbről a krakkói piac összeomlása a soproni borkereskedelmet is erőteljesen érintette, mivel a krakkói piacon jelentős mennyiségű soproni bort értékesítettek a 17. század folyamán.27 Ennek ékes bizonyítéka, hogy 1635-ben Ambrosius Scholtz sopVárosok, várospolitika a 17. s^á^ad eleji Magyarországon

26 Anton jpies%. Slobodné král’ovské mestá na Slovensku v rokoch 1680—1780. Kosice, 1983; H. Németh István-. Die finanziellen Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII—XVIII — Fiscal Systems in the European Economy from the 13th to the 18th Century. Ed.: Simonetta Cavaciocchi. Firenze, 2008. 771—780.; H. Németh István-. Városok a csőd szélén. A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez. In: A történettudomány szolgálatában: Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk.: Baráth Magdolna—Molnár Antal. Bp.—Győr, 2012. 167—185.

27 7.imányi Vera-. Magyarország az európai gazdaságban 1600—1650. Bp., 1976. A soproni borra lásd: Németh I.: Várospolitika i. m. II. köt. 31., illetve a krakkói vámnaplókra: Vinkler Bálint. Krakkói vámnaplók tokaj-hegyaljai borokra vonatkozó bejegyzései 1597-ben. In:

105