Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István sem segítettek, és a városok többsége a több ezer forint helyett csupán pár száz forintot tudott befizetni, így mindannyian több ezer forintos hátralékot halmoztak fel.20 A többi városhoz hasonlóan Sopron város országgyűlési követeinek minden országgyűlésen az utasításába, vagy az uralkodóhoz benyújtandó kérvények szövegébe igen előkelő helyen foglalták bele azt az igényüket, hogy adójukat ne emeljék, illetve a taxát úgy szedjék, mint eddig.21 A soproni tanács jól számított, mert országgyűlési követei hamarosan azt jelenthették, hogy a rendek főként a végvárak ellátásának nehézségei miatt háborogtak, amit főként az okozott, hogy a hadiadóból nem folyt be annyi pénz, mint amennyit vártak. A pozsonyiakra két évre kirótt taxa összege (összesen 20 000 forintot) hallatán a követek szorgosan próbáltak Forgách Zsigmond nádornál protekciót szerezni.22 A soproni követek dolga nem lehetett könnyű, hiszen jelentéseik szerint a katonaság fizetedensége miatt sem a dika, sem a taxa összegéből nem voltak hajlandóak engedni a kamaráknál.23 A hadiadó állandó jellegű kirovásának és a meghatározott összeg folyamatos emelésének következményeként a soproniak is arra az útra léptek, amire a többi város is: igyekeztek felhalmozott értékeiket pénzzé tenni, illetve újabb kocsmák nyitásával mihamarabb többletbevételhez jutni."4 1634-ben a soproni követek utasításában érvként már az a tény szerepelt, hogy a város a magas taxa összege miatt végszükségében 160 vödör bort volt kénytelen kiméretni.25 A magyarországi városok adófizetési képességeit jól mutatják be Nagyszombat 1605-től vezetett ún. adóhátralékkönyvei. Ezekben a kötetekben a város által az egyes polgárokra kivetett adóösszeg be nem fizetett részét jegyezték fel. Amennyiben a hátralékokból az egyes polgárok törlesztettek, azt ugyanitt jóváírták. Már maga a kötet vezetésének ténye is mutatja, hogy a magyarországi marhakereskedelem egyik legfontosabb központjában lakó polgárok adófizetési képessége jelentősen meggyengült. Mivel ez a forrástípus szinte az összes szabad királyi városban éppen ekkor jelent meg, jól jelzi azt, hogy nem egyedi esetről van szó. A többi város hátralékkönyvei alkal20 Vö. a soproni követek utasításával: MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X et K Fase. VI. No. 184/j. 21 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X et K Fase. VI. No. 184. 1619. Sopron város országgyűlési kérelme. 22 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X. et K. Fase. IV. No. 147. Pozsony, 1619. június 8. 23 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X. et K. Fase. IV. No. 155. Pozsony, 1619. december 24. 24 Németh I.\ Várospolitika i. m. I. köt. 262. 25 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X et K Fase. VI. No. 192. 1634. A soproni ország- gyűlési követek utasítása. 104
