Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
váltak volna), amit a városok több évi adóiból és más kamarai jövedelmek átadásával törlesztettek. A Magyar Királyság szabad királyi városainak terhelhetőségét jól mutatja, hogy a tizenötéves háború ideje alatt összesen 350 309 rajnai forint (r.fl.) taxát róttak ki rájuk. Az állandó hadi kiadások (katonaállítás, szállítási kötelezettség stb.) városonként további, akár több ezer forintot jelentettek. A szabad királyi városok teherbírásának reális megítélése szempontjából mindenképpen figyelemre méltó, hogy ezek az óriási kiadások csupán a 16. századot záró hosszú háborútól kezdve okoztak financiális problémákat.16 A 17. század elejétől a városi adóterhek gyakoribbá és nagyobbakká váltak. Az adó összegét a háború ideje alatt fizetett legmagasabb összegben határozták meg, amit fokozatosan emeltek, így az egyes városok esetében akár a 33 000 forintot is elérte. Ez az összeg meghaladta azt, amit a 16. században összesen fizettek a városok!17 A városi követek elsődleges feladata, a taxa összegének figyelése, ezekben az években még fontosabbá vált. Lackner Kristóf — ahogy többnyire egykorú forrásaink nevezik — Christoph Lackner — és Eberhard Artner az 1619. évi országgyűlésen elkeseredve írták a soproni tanácsnak, hogy miután a pozsonyiakra nagyon nagy összegű taxát róttak ki, ezért várható, hogy Sopron városa hasonlóan magas összegű taxát lesz kénytelen fizetni. A városi követek ugyanitt jelezték a városnak, hogy a harmincadok összegét is emelni fogják, ami szintén általános tendencia volt, hiszen a 16—17. században a külkereskedelmi vám volt a legbiztosabban beszedhető állami bevétel.18 19 A városok a megemelt adók fizetését az 1608—1609. évben meg tudták oldani, de a következő évektől kezdve mind nagyobb hátralékokat halmoztak fel. Sopron városa maga is igen nagy bajban volt, amikor 1609-ben a Magyar Kamara követelte a város által felhalmozott hátralékok összegét.17 1610-ben a városok oly keveset fizettek be az előírt adóból, hogy olybá tűnt, mintha szinte megtagadták volna az adó fizetését. A városok hátralékai mind nagyobbak lettek, amin a sorra elrendelt kamarai vizsgálatok Városok, várospolitika a 17. s^á^ad eleji Magyarországon 16 H. Németh István: Die finanziellen Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. In: La fiscalità nell’economia europea secc. XIII—XVIII — Fiscal Systems in the European Economy from the 13th to the 18th Century. Ed.: Simonetta Cavaciocchi. Firenze, 2008. 771—780. 17 Németh I.: Várospolitika i. m. I. köt. 255. 18 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. X. et K. Fase. IV. No. 152. Pozsony, 1619. július 9. A harmincadra lásd: Németh L: Várospolitika i. m. II. köt. 95—113.; Kenyeres István-. A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 59— 103. 19 MNL GyMSM SL SVL, Oert. Lad. XIX et T Fase. IL No. 104. Pozsony, 1609. november 24. Christoph Lackner és Jacob Stainer soproni országgyűlési követek jelentése. 103
