Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - H. Németh István: Városok, várospolitika a 17. század eleji Magyarországon. Tendenciák és következményeik
H. Németh István sok rendi önállóságukat minden tekintetben megtartották és élvezhették a rendiséggel járó önkormányzati jogaikat. A 17. századtól ez a nyugalmi állapot gyökeresen megváltozott. A város- politikai folyamatok hazai előzményei, példa nélküli lépései voltak az 1603- ban és 1613-ban lefolytatott kamarai vizsgálatok. E vizsgálatok mutatnak rá arra az igényre, amelyek a bécsi kormányszervek magyarországi várospolitikájának fő kérdéseit, törekvéseit bemutatják számunkra. A vizsgálatok azokat a területeket érintették, amelyek később a monarchia törzstartományaiban a 17. század első negyedétől kerültek állami felügyelet alá. Az elsődleges kérdések a városi gazdálkodás területét tekintették át. A vizsgáló biztosok számára előírt pontok között nagy számban szerepeltek azok az utasítások, amelyek a városok gazdálkodásának teljes felülvizsgálatát, a városok gazdálkodásának áttekintését és a gazdálkodási ágak hatékonyságának megnövelését célozták. E tekintetben általános tényező volt, hogy a városi tisztviselők által használt bevételeket szigorúan felül kívánták vizsgálni, és az ilyen lehetőségeket a lehetőségek szerint a legkisebbre kívánták csökkenteni. A fő cél mindkét esetben a bevételek növelése volt. Ehhez kapcsolódik a következő két terület, mivel mindkettő érintőlegesen a városok gazdálkodását is érintette. A biztosoknak mindkét esetben felül kellett vizsgálni a városi középületeket, és főként azt ellenőrizni, vajon a megadott adómentességeket valóban az erődítésekre és középületekre fordítják-e. Ezzel az intézkedéssel a 16. században igen gyakori adómentességeket akarták elkerülni, amikor jellemzően a városok erődítéseinek javítása, vagy egy esetleges tűzvész esetén a falak helyreállítása volt a megfelelő indok arra, hogy a kiszabott adókat a városban tartsák. A tanács ellenőrzésének gondolata és a szakszerűség összekapcsolása is ekkor jelent meg először az állam és a városok kapcsolatában. A biztosoknak a városi önkormányzatok kardinális kérdésében kellett eljárnia. A városi polgárok által minden külső befolyástól mentesen választott testületek működését kellett ugyanis a királyi biztosnak megítélnie és megvizsgálni, vajon a testületek működésük során elég szakszerűen jártak-e el, a tanács tagjai között milyen visszaélések lehetségesek. Az utolsó szempont már a rekatolizáció céljait is szolgálta. Az állam és a rendek közötti erőviszonyok átrendeződésének egyik alapvető eszközét az egyfelekezetű állam létrehozása jelentette. A városok tekintetében ekkor még csak a felmérés, a beavatkozás indokainak feltárása volt a cél. A kirendelt biztosoknak ugyanis ellenőrizniük kellett, hogy a tanács összetétele tükrözi-e a városok vallási összetételét, illetve elegendő katolikust választanak-e a tanácsba. A katolikusok esetében kiemelten vizsgálni kellett, hogyan tudják vallásukat gyakorolni, a templomok milyen 100
